Nagy károkat okozna a kilépés
A nemzetközi hitelminősítő – amely a minap negatívra rontotta Nagy-Britannia államadós-osztályzatának kilátását a Brexit kockázataira hivatkozva – a keddi elemzésben kiemelte, hogy a brit pénzügyi szolgáltatási ágazatba irányuló közvetlen külföldi tőkebefektetéseknek csaknem a fele az EU-ból érkezik, és ez a beáramlás valószínűleg visszaesne, ha Nagy-Britannia kilépne az unióból.
Az S&P adatai szerint a brit pénzügyi szektorban 1,4 millióan dolgoznak, az ágazat adja a személyi jövedelemadókból és társadalombiztosítási hozzájárulásokból eredő brit költségvetési bevétel 12 százalékát, emellett a hazai össztermék (GDP) 3 százalékát meghaladó exporttal járul hozzá az éves brit nettó exportbevételhez.
A csatlakozás után kezdett el növekedni
A brit pénzügyi szolgáltató szektor összesített eszközállománya az 1960-as években nem érte el az éves brit GDP-értéket, mára viszont 4,5-szeresen meghaladja, és ennek a növekedésnek a zöme azután következett be, hogy Nagy-Britannia 1973-ban csatlakozott az akkori Európai Gazdasági Közösséghez. A brit gazdaság egészében is hasonlóan exponenciális pályát követett a tőkebeáramlás-növekmény.
A brit gazdaságba eddig érkezett nominális külföldi működőtőke-állomány 1600 milliárd dollár – a brit hazai össztermék (GDP) 57 százaléka -, ami a világon a harmadik legmagasabb nominális érték. A brit gazdaság közvetlen külső tőkebefektetési állománya a teljes globális érték 6,3 százaléka, vagyis jóval meghaladja a brit gazdaság 4 százalékos súlyát a világgazdaság egészén belül – hangsúlyozza a Standard & Poor’s.
Egymást vonzák a külföldi bankok
A ház kiemeli azt is, hogy a brit gazdaságban befektetett teljes működőtőke-érték 30 százaléka a pénzügyi szolgáltatási szektorba vagy az ahhoz kötődő ágazatokba érkezik, és ez a befektetési hányad eléri a brit GDP-érték 17 százalékát. A Standard & Poor’s elemzői szerint az esetleges Brexit ezt a beáramlást – és ezzel együtt a londoni City pénzügyi szolgáltatási szektorának rendkívüli sikerességét – tenné kockára.
A hitelminősítő hangsúlyozza, hogy London a pénzügyi szolgáltatási piacok első számú globális központja, és az EU-n kívüli székhelyű bankcsoportok is rendszerint Londonból irányítják az Európai Unióban folytatott tevékenységüket. A külföldi bankérdekeltségek egymást is vonzzák Londonba; a legtöbb külföldi bank azért települ a Citybe, mert más globális pénzügyi szolgáltató cégek is ott vannak – áll az S&P elemzésében.
A ház szerint azonban az esetleges Brexit után az európai pénzügyi szektor infrastruktúrájának „tömegközéppontja” jó eséllyel áttolódna Frankfurtba, Párizsba vagy Dublinba, és ezt a folyamatot valószínűleg gyorsítaná a szabad munkaerőmozgás korlátozása.
Cameron komolyan gondolja elhatározását
David Cameron brit miniszterelnök két éve jelentette be, hogy Nagy-Britanniában legkésőbb 2017 végéig népszavazást tartanak az EU-tagságról, de addig London újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel. A tárgyalások középpontjában a brit kormány szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása állna.
A brit Konzervatív Párt – amely 2010 után az EU-párti Liberális Demokratákkal koalícióban kormányzott – a májusi parlamenti választásokat váratlan fölénnyel megnyerte, és az új, immár egypárti többségi konzervatív brit kormány már be is nyújtotta az EU-referendumról szóló törvénytervezetet az alsóházban.
A Standard & Poor’s a népszavazásból a gazdaságpolitikai döntéshozatalra háruló potenciális kockázatokra hivatkozva rontotta tíz napja leminősítés lehetőségére utaló negatívra az addigi stabilról Nagy-Britannia lehetséges legjobb, „AAA/A-1 plusz” hosszú és rövid távú szuverén adósbesorolásának kilátását.
