Sötét mód ikon
2026 július 13
Megemelné az osztalékot a Zwack – Mutatjuk mennyi pénzt kaphatnak a részvényesek

Megemelné az osztalékot a Zwack – Mutatjuk mennyi pénzt kaphatnak a részvényesek

Jó hírt kaphatnak a Zwack-részvényesek. A társaság igazgatósága részvényenként 1 550 forintos osztalék kifizetését javasolja a július 2-i közgyűlésen. Ez összesen 3,154 milliárd forintos kifizetést jelentene, miközben a vállalat árbevétele és adózott eredménye is nőtt a lezárt üzleti évben. A Zwack a hazai piacon továbbra is erős maradt, de a következő években az export súlyát is növelné.

Júniusban dől el mennyi osztalék jár a részvényeseknek. Forrás: Zwack

Több pénz juthat a Zwack-részvényeseknek

Magasabb osztalékot fizethet a Zwack Unicum Nyrt. a részvényeseinek, ha a július 2-ára összehívott közgyűlés jóváhagyja az igazgatóság javaslatát. A társaság összesen 3,154 milliárd forint osztalék kifizetését indítványozza, ami részvényenként 1 550 forintot jelent. Ez meghaladja a tavalyi, részvényenként 1 500 forintos osztalékot, vagyis a magyar tőzsde egyik legismertebb fogyasztási papírja ismét jelentős kifizetés előtt állhat – olvasható a jelentés a vállalat oldalán.

Júliusban dönthetnek az osztalékról

A Zwack pénzügyi naptára szerint a társaság 2025–2026-os üzleti évét lezáró éves rendes közgyűlést 2026. július 2-án tartják. A közgyűlés feladata lesz többek között az éves beszámoló elfogadása és az osztalékról szóló döntés meghozatala. Fontos, hogy a most közölt összeg egyelőre igazgatósági javaslat, a végleges kifizetésről a részvényesek határozhatnak. A tavalyi évben az akkori pénzügyi eredmények stabil növekedést mutattak. Az idei üzleti évre is optimista terveket fogalmaztak meg.

Nőtt az árbevétel és a profit is

A társaság a 2025. április 1. és 2026. március 31. közötti üzleti évben 39,6 milliárd forint bruttó árbevételt ért el, ami 2,1 százalékkal haladta meg az előző üzleti év adatát. A nettó értékesítés, vagyis a jövedéki adó és a DRS-díj nélküli árbevétel 24,32 milliárd forint volt, ez 1,6 százalékos éves növekedést jelent.

A belföldi termékértékesítés továbbra is meghatározó szerepet játszik a Zwack működésében. Ennek nettó árbevétele 3,7 százalékkal, 20,941 milliárd forintra emelkedett. A társaság adózott eredménye 3,179 milliárd forint lett, ami 6,4 százalékkal magasabb a bázisidőszaki értéknél. A vállalat közlése szerint az üzleti évre az előző évivel azonos nagyságrendű eredményszintet terveztek, ezt azonban a tényleges teljesítmény érdemben meghaladta.

A hazai piac maradt a fő támasz

A Zwack működésében továbbra is a belföldi értékesítés a legfontosabb bevételi forrás, de a következő években az export súlyának növelése is kiemelt cél. A társaság azt szeretné elérni, hogy az exportértékesítésből származó árbevétel részesedése a jelenlegi 11 százalékról három éven belül 15 százalékra emelkedjen. A fő exportpiacok között Olaszország, Németország, Románia és Szlovákia szerepelnek.

Ez azért lehet fontos irány a cég számára, mert a belföldi alkoholpiac teljesítménye erősen függ a lakossági fogyasztástól, a jövedelmi helyzettől és a kiskereskedelmi kereslettől. Az export arányának növelése mérsékelheti ezt a függőséget, miközben új növekedési lehetőséget adhat a vállalatnak.

Stabil osztalékpapír maradhat a Zwack

A Zwack részvényeivel a Budapesti Értéktőzsdén kereskednek. A papír az elmúlt egy évben 29 500 és 37 000 forint közötti sávban mozgott. A Portfolio számítása szerint az 1550 forintos részvényenkénti osztalék a közlés idején aktuális árfolyammal számolva mintegy 4,3 százalékos osztalékhozamnak felel meg.

A mostani javaslat alapján a Zwack továbbra is azon magyar tőzsdei társaságok közé tartozik, amelyeknél az osztalékpolitika kiemelt befektetői szempont. A társaság mérsékelt árbevétel-növekedés mellett is javítani tudta eredményét, miközben a részvényeseknek javasolt kifizetés kis mértékben meghaladja a tavalyi összeget. A végső döntés azonban a júliusi közgyűlésen születik meg.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálatot lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

Címlapkép forrása: Zwack

Oszlányi Gyöngyvér

Oszlányi Gyöngyvér a Tőzsdefórum vezető szerkesztő-újságírója. Gazdasági témájú cikkek írása mellett, hírszerkesztéssel és címlapszerkesztéssel is foglalkozik. Korábban a Világgazdaság oldalnál dolgozott gazdasági és kulturális újságíróként. Stílusára a szakmai megközelítés mellett az objektív és a tényszerű tájékoztatás jellemző. Fotósként rendszeresen jelentek meg a sajtóban képei. Videós anyagokat is forgatott, amelyek több milliós nézettséget értek el. Műsorvezető volt filmes és színházi témájú podcastben. Pályafutása elején művészeti menedzseri tanulmányokat folytatott és a József Attila Tudományegyetemen szerzett kommunikáció szakos diplomát. Újságírói munkája előtt marketingmenedzserként dolgozott nemzetközi reklámügynökségeknél, kreatív és account területen. Kulturális területen több művészeti projekt szervezését menedzselte.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.