A Mol igazgatósága azt indítványozza a közgyűlésnek, hogy a társaság részvényenként körülbelül 300 forint osztalékot fizessen a 2025-ös eredmény után. Ebből 180 forint alaposztalék, mintegy 120 forint pedig rendkívüli osztalék lenne, így a teljes kifizetés összege meghaladná a 241 milliárd forintot.

Növelné az osztalékot a Mol. Forrás: Shutterstock
Alap- és rendkívüli osztalékot is fizetne a Mol
A Mol igazgatósága részvényenként 180 forint alaposztalék és mintegy 120 forint rendkívüli osztalék kifizetését javasolja a közgyűlésnek, így a teljes részvényenkénti osztalék körülbelül 300 forint lehet. A társaság erről a Budapesti Értéktőzsde honlapján közzétett közgyűlési dokumentumokban számolt be. A javasolt összeg 9,1 százalékkal haladja meg a tavalyi, részvényenként 275 forintos teljes osztalékot – tette közzé a Mol a közgyűlési dokumentumokat a BÉT oldalán.
Több mint 241 milliárd forint osztalék kifizetését javasolja az igazgatóság
A tájékoztatás szerint az igazgatóság azt javasolja, hogy a Mol összesen 241 milliárd 196 millió 528 ezer 700 forint osztalékot fizessen ki. A javaslat kialakításánál figyelembe vették a 2025-ös eredményt, a társaság erős mérlegét, a jövőbeli befektetési terveket, valamint a külső piaci környezetet övező bizonytalanságot. A közlés szerint külön szempont volt a makrogazdasági fejlemények és a szabályozási intézkedések alakulása is. A pontos részvényenkénti osztalékot a fordulónapot megelőzően forgalomban lévő részvények száma alapján határozzák meg, a saját részvényállomány figyelembevételével.
180 forintra emelnék az alaposztalékot
Az igazgatóság javaslata alapján a részvényenkénti alaposztalék 180 forintra emelkedhet a tavalyi 165 forintról. Ez önmagában 9,1 százalékos növekedést jelentene. Ezen felül a társaság további mintegy 120 forint rendkívüli osztalék kifizetését is javasolja részvényenként. A két tétel együtt így körülbelül 300 forintos teljes osztalékot jelentene részvényenként.
A tavalyinál is magasabb teljes osztalék jöhet
A Mol tavaly összesen 275 forint teljes osztalékot fizetett részvényenként. Az idei javaslat alapján ez az összeg körülbelül 300 forintra nőhet, ami szintén 9,1 százalékos emelkedést jelentene. A társaság közölte, hogy a végleges részvényenkénti összeg a fordulónap előtt forgalomban lévő részvénydarabszámtól függ, ezért a tényleges kifizetés kisebb mértékben eltérhet a most jelzett nagyságrendtől.
Április 10-én tartja éves rendes közgyűlését a Mol
A Mol éves rendes közgyűlését 2026. április 10-én tartják Budapesten. A részvényesek ezen az ülésen dönthetnek majd az igazgatóság osztalékjavaslatáról is. A Budapesti Értéktőzsde honlapjára feltöltött dokumentumok tartalmazzák a társaság közgyűlési előterjesztéseit, köztük az osztalékfizetésre vonatkozó javaslatot is.
A közzétett közgyűlési dokumentumok szerint a Mol-csoport tisztított, újrabeszerzési árakkal becsült EBITDA-ja 2025-ben 1 186 milliárd forint volt, ami 6 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest. Dollárban számolva ez 3,369 milliárd dollárnak felelt meg, ami 10 százalékos emelkedés volt. Az értékesítés nettó árbevétele ugyanakkor 5 százalékkal, 8 696,3 milliárd forintra csökkent 2025-ben. Dollárban számolva 24,7 milliárd dollárt tett ki, ami 2 százalékos mérséklődést jelentett.
Több tényező is alakította a tavalyi eredményeket
A közgyűlési beszámoló tervezete szerint a 2025-ös eredményeket támogatta az átlagosan hordónként 1,6 dollárral magasabb finomítói árrés, az upstream termelés növekedése, valamint a fogyasztói szolgáltatások üzletág folyamatos organikus profitbővülése. A dokumentum szerint ugyanakkor az olajárkörnyezet, a petrolkémiai piac romlása, valamint a Dunai Finomító év végi tűzesete miatti kapacitáscsökkenés negatívan hatott a teljesítményre.
Erős év után jöhet a részvényesek döntése
A Mol igazgatósága az idei közgyűlésre olyan osztalékjavaslatot terjesztett be, amely az alaposztalék emelése mellett rendkívüli osztalékot is tartalmaz. A részvényesek április 10-én dönthetnek arról, hogy a társaság kifizeti-e a csaknem 241,2 milliárd forintos teljes osztalékösszeget.
A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Címlapkép forrása: Mol