Gotovinát tavaly áprilisban – a horvátországi szerbekkel szemben elkövetett háborús, illetve emberiesség elleni bűncselekmények miatt – első fokon 24 év szabadságvesztésre ítélték Hágában. A most 57 éves extábornok – a francia Idegenlégió egykori katonája – volt az 1995. augusztusi, Vihar fedőnevű horvát hadművelet parancsnoka a szerbek lakta Krajina térségében. Horvátországban ma is nagyon sokan nemzeti hősnek tekintik Gotovinát, és az ítélet kihirdetését Zágráb központjában egyenes adásban hatalmas kivetítőn ezrek figyelték. Az ügyészség adatai szerint a krajinai művelet során 324 szerb polgári személyt, illetve katonát öltek meg, közel 90 ezer szerbet erőszakkal elűztek otthonukból.
A védelem azzal érvelt, hogy a horvát tüzérség nem támadott célzottan polgári személyeket. A fellebbviteli tanács végül nem látta „minden ésszerű kétséget kizáróan” bizonyítottnak sem azt, hogy jogellenes volt, kifejezetten a polgári lakosokra irányult az érintett négy szerb település ellen intézett tüzérségi támadás, sem azt, hogy Gotovina olyan intézkedések megtételét mulasztotta el, amelyekkel meg tudta volna akadályozni a menekülő szerbek sérelmére elkövetett bűnös cselekményeket.
Gotovinával együtt fellebbezett az első fokon 18 évre ítélt vádlott-társa, a Vihar hadművelet idején a horvát különleges rendőri alakulatokat irányító Mladen Markac, akit most másodfokon szintén felmentettek. A harmadik vádlottat, Ivan Cermak volt horvát védelmi miniszterhelyettest már első fokon felmentették.
Ante Gotovinát több évi rejtőzködés után, 2005 decemberében a Kanári-szigeteken egy luxusszállodában tartóztatták le.
