Újabb magyarországi olaj- és gázterületekkel bővül a Mol, ami közvetlenül a hazai energiatermelést erősítheti. A vállalat az O&GD több közép- és kelet-magyarországi érdekeltségét veszi meg, köztük termelő kutakat és gázinfrastruktúrát is. A tranzakcióval a Mol napi termelése várhatóan mintegy 900 hordó olajegyenértékkel nőhet.
A Mol új területekkel bővül Magyarországon. Forrás: Mol (illusztráció)
Újabb hazai olaj- és gázérdekeltségeket
Újabb magyarországi szénhidrogén-termelési érdekeltségekkel bővíti hazai portfólióját a Mol. A vállalat megvásárolja az O&GD részesedését több közép- és kelet-magyarországi kőolaj- és földgázterületben, a kapcsolódó infrastruktúrával együtt. A tranzakció a Mol várakozása szerint napi mintegy 900 hordó olajegyenértékkel növelheti a vállalat hazai termelését – számolt be a portfólió bővülésről a vállalat.
Új területeket szerez a Mol Magyarországon
A Mol a már meglévő 49 százalékos részesedése mellé megvásárolja az O&GD fennmaradó 51 százalékos részesedését a közép-magyarországi Mogyoród, Nagykáta és Ócsa koncessziós területeken található bányatelkekben. A vállalat már 2023-ban 49 százalékos részesedéssel lépett be partnerként. Ezeken a területeken található a már termelésben lévő Tura-D-3 és Galgahévíz-4 olajkút.
A teljes részesedés megszerzésével ezek a kutak várhatóan további napi 0,7 ezer hordó/nap kőolajtermeléssel rendelkeznek. Így a ranzakció várhatóan összesen -0,9 ezer hordó-egyenértékes/nap növekményt jelent a Mol hazai termelésében. A vállalat közlése szerint az újonnan megszerzett területek a meglévő termelés mellett további kutatási lehetőségeket is kínálnak.
Kelet-Magyarországon is bővül a portfólió
A tranzakció részeként a Mol tulajdonába kerülnek az O&GD további kelet-magyarországi érdekeltségei is. Ezek közé tartozik az Újléta és Nádudvar koncesszió, a Berettyóújfalu koncesszió 50 százaléka, valamint a Penészlek bányatelek és a Konyár gázelőkészítő üzem.
Az érintett kelet-magyarországi területeken 22 kút található, amelyek összesen körülbelül napi 200 hordó olajegyenérték szénhidrogén-termelést biztosítanak. A kapcsolódó gázinfrastruktúra a Mol szerint hozzájárulhat a kutatás-termelési tevékenység optimalizálásához.
Napi 900 hordóval nőhet a termelés
A közép-magyarországi kutak és a kelet-magyarországi érdekeltségek együtt várhatóan napi mintegy 900 hordó olajegyenérték többletet jelenthetnek a Mol termelésében. Ez különösen fontos a hazai szénhidrogén-termelés szempontjából, mivel a vállalat a magyarországi készletek hatékonyabb hasznosításával kívánja erősíteni az ellátásbiztonságot.
A Mol közlése szerint az elmúlt öt évben mintegy 160 milliárd forintot fektetett be a hazai kőolaj- és földgázkitermelésbe. A vállalat ehhez köti többek között a vecsési és somogysámsoni kutak felfedezését, valamint a hazai termelés erősödését.
Tura és Galgahévíz után újabb lépés
A Mol és az O&GD együttműködése több évre nyúlik vissza. A Mol 2023 nyarán szerzett 49 százalékos részesedést az O&GD három kutatási koncessziójában. A közös munka eredményeként 2024-ben Tura közelében, majd 2025-ben Galgahévíz térségében fedeztek fel új kőolajlelőhelyet.
A Tura-D-3 kutat korábban 2100 méteres mélységben fúrták meg, és a Mol tájékoztatása szerint a lelőhely napi körülbelül 1000 hordó kőolajat adott a termelés indulásakor, amelyen akkor az O&GD és a Mol 51-49 százalékos arányban osztozott. A Galgahévíz-4 kút szintén a Mogyoród koncessziós területhez tartozik. A korábbi beszámolók szerint a kút 2400 méteres mélységig jutott, majd a sikeres tesztek után termelésbe állt.
Új gázlelőhely Endrőd térségében
A Mol 2025-ben megvásárolta az O&GD Endrőd környéki gázkitermelési érdekeltségeit is. A vállalat közlése szerint ezen a területen már az év végén új gázlelőhelyet fedeztek fel 1760 méteres mélységben. A Nagykörű-D-2 nevű kút 2026 márciusában állt termelésbe, és napi 70 ezer köbméter gázzal látja el a Mol tiszaújvárosi üzemét.Schubert Archibald, a Mol Magyarország Kutatás-Termelés ügyvezető igazgatója szerint a globális energiapiac bizonytalanságait diverzifikációval lehet ellensúlyozni, ebben pedig kiemelt szerepe van a hazai forrásoknak.
A Mol a legnagyobb hazai szénhidrogén-termelő
A Mol Magyarország legnagyobb szénhidrogén-termelője, csaknem 1300 kőolaj- és földgázkúton termel. A társaság közlése szerint 2025-ben a hazai kitermelésből a kőolaj 47 százalékát, több mint 600 ezer tonnát, a földgáz közel 76 százalékát, csaknem 1,5 milliárd köbmétert a Mol biztosította. A Mol-csoport kőolaj- és földgázkitermelési portfóliójában Magyarország a legjelentősebb ország, jelenleg a teljes termelés közel 40 százalékát adja.
Nemzetközi portfóliót is erősítene a vállalat
A Mol-csoport kilenc országban rendelkezik olaj- és gázkutatási, illetve kitermelési eszközökkel, ezek közül nyolc országban termel: Magyarország mellett Horvátországban, Azerbajdzsánban, Irakban, Kazahsztánban, Oroszországban, Pakisztánban és Egyiptomban.
A vállalat frissített SHAPE TOMORROW stratégiájának célja, hogy a következő öt évben legalább napi 90 ezer hordó olajegyenérték termelési szintet tartson fenn. Ennek érdekében a Mol további nemzetközi partnerségeket is épít, többek között kazah, azeri, török és líbiai nemzeti olajtársaságokkal kötött együttműködési megállapodásokkal.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Mol (illusztráció)
