Az olajpiaci bizonytalanság közepén olyan lépés történt, amelyre kevesen számítottak az árakkal kapcsolatos előrejelzésekben. Az Egyesült Arab Emírségek kilépett az OPEC-ből és az OPEC+ együttműködésből. Az Oxford Economics szerint a döntés középtávon növelheti a világpiaci kínálatot, és 2028-ra 55 dollár környékére nyomhatja le a Brent olaj árát.
Az olajpiacot kevésbé rázhatja meg az Emírségek OPEC-kilépése. Forrás: Unsplash
Olcsóbb olaj jöhet középtávon az Egyesült Arab Emírségek kilépésével
Középtávon lefelé nyomhatja a világpiaci olajárakat, hogy az Egyesült Arab Emírségek kilépett az OPEC-ből és a tágabb OPEC+ együttműködésből. Londoni iparági elemzők szerint a döntés nemcsak a nyersolajkínálatot növelheti, hanem a termelői kartell piaci befolyását is gyengítheti. A hatás ugyanakkor nem azonnali. Az iráni háború és a Hormuzi-szoros körüli fennakadások rövid távon továbbra is jelentős bizonytalanságot okoznak az olajpiacon. Az Egyesült Arab Emírségek május 1-jétől hagyta el az OPEC-et és az OPEC+ csoportot – számolt be a hírt követő elemzői véleményről a Reuters.
Miért fontos az Egyesült Arab Emírségek kilépése?
Az Egyesült Arab Emírségek az OPEC egyik legnagyobb termelője volt, távozása ezért nem egyszerű tagsági változás. A döntés sokkolta az OPEC+ több szereplőjét, és csökkentheti a csoport képességét arra, hogy összehangolt termelési döntésekkel befolyásolja a világpiaci olajkínálatot.
Az Oxford Economics londoni elemzése szerint az ország az OPEC+ nyersolajtermelésének hozzávetőleg 10 százalékát adta. Napi 3,4 millió hordós termelési kvótája azonban elmaradt a napi 4,3 millió hordós kapacitásától, vagyis mintegy 0,9 millió hordónyi kitermelési kapacitása maradt kihasználatlanul.
Korábban többen kiléptek már az OPEC-ből
A régió negyedik legnagyobb termelőjének elvesztése komoly problémát jelentett elsőre a csoportnak. Fontos tény, hogy az Egyesült Arab Emírségek, valamint az OPEC de facto vezetője, Szaúd-Arábia a két exportőr, akik a leggyorsabban képesek növelni a termelést. De a 65 éve létező olajcsoport korábban is átvészel több kilépést is, mégis sikerült relevánsnak maradnia, és befolyást gyakorolnia a globális nyersolaj kínálatára és ezáltal az olajárra is.
Angola például 2024-ben, Katar pedig 2020-ban lépett ki. Ecuador kétszer is kilépett, másodszor is 2020-ban. Indonézia még 2016-ban, Gabon pedig 1995-ben lépett ki, bár Gabon később újra csatlakozott. Azt lehetne mondani, hogy egyik ország sem volt olyan jelentős, mint az Egyesült Arab Emírségek, bár Angola és Katar továbbra is jelentős veszteségnek számít.
A kvótarendszer volt a fő feszültségforrás
Az OPEC+ az elmúlt években termelési korlátozásokkal próbálta támogatni az olajárakat. A napi 1,65 millió hordós kínálati szűkítésből az Egyesült Arab Emírségekre csak körülbelül napi 144 ezer hordó jutott, de a teljes kvótarendszer ennél nagyobb korlátot jelentett számára.
Abu-Dzabi álláspontja szerint a kvótarendszer nem tükrözte az ország valódi kitermelési potenciálját. Ez különösen azért vált érzékeny kérdéssé, mert az Egyesült Arab Emírségek jelentős, 150 milliárd dolláros kapacitásbővítő beruházást hajtott végre, és 2027-re napi 5 millió hordós termelési cél elérését tűzte ki.
Növekvő kínálat nyomhatja le az árakat
Az Oxford Economics modellszámítása szerint ha az Egyesült Arab Emírségek eléri a napi 5 millió hordós kitermelési célt, az nagyjából napi 1 millió hordóval növelheti a világpiacon megjelenő nyersolajkínálatot. Ez a globális napi kínálat csaknem 1 százalékának felelhet meg.
A londoni elemzőház szerint ennek hatására 2028-ban a Brent típusú nyersolaj ára 3 százalékkal lehet alacsonyabb az eddigi alapeseti előrejelzésnél. Az elemzés alapján a Brent árfolyama akár 55 dollár környékére csökkenhet.
Nem azonnali árzuhanásról van szó
A döntés hatása nem feltétlenül jelenik meg rögtön az olajárakban. Az Egyesült Arab Emírségek távozása középtávon növelheti az olajkínálatot, de a jelenlegi geopolitikai feszültségek, különösen az iráni háború és a Hormuzi-szoros körüli zavarok rövid távon elfedhetik ezt a hatást.
Az Oxford Economics is arra számít, hogy az Egyesült Arab Emírségek a kitűzött 2027 helyett inkább 2028-ban érheti el a napi 5 millió hordós termelési célt. A kínálatbővülés árhatása akkor érvényesülhet erősebben, amikor a Hormuzi-szoros hajóforgalma normalizálódik.
Gyengülhet az OPEC+ piaci ereje
Az Egyesült Arab Emírségek távozása azért is érzékeny pont, mert az OPEC+ piaci befolyása már korábban is nyomás alatt állt. Az Egyesült Államok és Latin-Amerika növekvő exportja kikezdte a csoport árfolyam-támogató képességét. A csoprt kevesebb globális termelés felett gyakorolhat majd közvetlen kontrollt, ami megnehezítheti a kínálat összehangolását.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy több tagország már korábban is a kvótája felett termelt, mások pedig a kvótarendszer enyhítését vagy megszüntetését szorgalmazták. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Arab Emírségek kilépése nem önmagában álló konfliktus, hanem egy régebb óta érlelődő feszültség látványos következménye.
Más országok is újragondolhatják a tagságot
Az Oxford Economics szerint ha az Egyesült Arab Emírségek az OPEC-en kívül növelni tudja kitermelését és bevételeit, az más országokat is elgondolkodtathat. Különösen azoknak a termelőknek lehet kérdéses az OPEC-tagság értéke, amelyek nagy készletekkel rendelkeznek, vagy saját termelésük növelésére törekednek.
Az elemzés példaként Venezuelát említi, amely szintén jelentős nyersolajkészletekkel bír. Ha az OPEC-tagság a jövőben inkább korlátnak, mint előnynek tűnik egyes termelők számára, az tovább gyengítheti a kartell súlyát.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása:Unsplash
