Az iráni média arról számolt be, hogy lezárták a Hormuzi-szorost, és Irán megtámad minden hajót, amely megpróbál áthaladni rajta. Ha ez valóban megtörténik, az nemcsak regionális konfliktus. A világ olajellátásának jelentős része ezen az útvonalon halad át. A piac azonnal emelkedéssel reagált a helyzetre.
A Reuters szerint iráni állami médiában és a Forradalmi Gárda köreiből érkező üzenetekben lezárásról beszélnek, és azt üzenik, hogy az átkelni próbáló hajókat „lángba borítják”. A fenyegetés a február 28-i amerikai–izraeli csapásokat követő eszkaláció része, és több, amerikai bázisokat fogadó öböl menti ország is iráni megtorlásról számolt be.
Zárva van ténylegesen a Hormuzi-szoros?
A Reuters beszámolója szerint az iráni kommunikáció „lezárásként” tálalja a helyzetet, miközben az amerikai oldal vitatja a teljes lezárás tényét. Ettől függetlenül a kereskedelmi hajózás szempontjából a helyzet kockázatos.
„A Hormuz-szoros le van zárva. Ha bárki megpróbál átkelni, a Forradalmi Gárda és a reguláris haditengerészet hősei felgyújtják azokat a hajókat” – mondta Ebrahim Jabari, a Gárda főparancsnokának egyik vezető tanácsadója az állami média által közzétett nyilatkozatában.
A szoros a világ legfontosabb olajexport-útvonala, amely a legnagyobb öböl menti olajtermelőket, például Szaúd-Arábiát, Iránt, Irakot és az Egyesült Arab Emírségeket köti össze az Ománi-öböllel és az Arab-tengerrel.
A lezárásokat az Egyesült Államok és Izrael február 28-i, Iránra mért csapásai váltották ki, amelyek célja az ország vezetőinek megbuktatása volt, Donald Trump amerikai elnök pedig segítséget ajánlott az irániaknak a kormányzó klerikusok megbuktatásában.
Válaszul Irán több rakétatűzzel lőtt ki az amerikai katonai bázisoknak otthont adó öböl menti szomszédai, például Katar, Kuvait és Bahrein ellen. Teherán rakétákat lőtt ki az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és Omán ellen is.
A Hormuzi-szoros jelenleg a globális energiaszállítás fontos útvonala
A Hormuzi-szoros a térség legfontosabb kijárata. Ezen az útvonalon jut ki a világpiacra a térség olajának és jelentős LNG-mennyiségének nagy része. Szaúd-Arábia, Irak, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait a nyersolajat ezen az útvonalon keresztül szállítják. A világ napi olajfogyasztásának kb. 20 százaléka halad át ezen a folyosón.
Volt már konkrét incidens a szorosban?
Több hajózási társaság már átirányította az útvonalaikat. Mint például a dán Maersk és a francia CMA CGM is közölte az útvonaluk változását. Állítólag március elsején már közel 150 tartályhajó és nyersolajat szállító tartályhajó és LNG tanker áll az arab-tengernél és a Perzsa-öbölnél. A konfliktus kezdete óta közel négy tartályhajó megrongálódott dróntámadás miatt.
A Reuters konkrét esetet is említ. Egy üzemanyagszállító tanker, a hondurasi zászló alatt hajóuó Athe Nova tanker kigyulladt a Hormuzi-szorosban az iráni Forradalmi Gárda szerint, miután két drón eltalálta. A hajó nyomkövetési adatok alapján a térségben volt az eset előtt. Egy másik Reuters-összefoglaló szerint a környéken egy tengerész meghalt, és legalább három tanker megsérült. De dróntámadás érte Onám Dukm kereskedelmi kikötőjének üzemanyagtartályát is kedden.
A piac rekord fuvardíjakkal és emelkedő energiaárakkal reagált
A Reuters szerint az olaj- és gázszállítási költségek rekordszintekre ugrottak, és a forgalom egyelőre leállt több útvonalon. A VLCC szuperhajók (Mideast–Kína) napi fuvardíja all-time high szintre került, az LNG-fuvardíjak is nagyot ugrottak. Ezzel párhuzamosan az olajár a harmadik napja emelkedett, a piac egyre inkább ellátási kockázatot áraz.
A Brent olaj ára már újabb 3 ,15 dollárral emelkedett és az árfoylam 81 dollár fölé lépett. A WTI hordónkénti ára is 73,78 dolláron áll.
Március 2-án késő este (Reuters, szingapúri jelentés) arról számoltak be, hogy az olaj- és gázszállítási fuvardíjak rekordszintekre ugrottak, és a térségben a hajózás közel leállt. Március 3-án a Reuters arról írt, hogy a konfliktus eszkalációja miatt az olaj tovább emelkedett, és a szoros körüli kockázatok miatt a piac ellátási zavarokat áraz.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció)
