A Magyar Nemzeti Bank egyhangú döntéssel hagyta változatlanul az alapkamatot. A jegybank szerint az infláció már kedvezőbb képet mutat, de a bizonytalanságok miatt továbbra is óvatos, adatvezérelt monetáris politikára van szükség.
Az MNB nem változtatott az alapkamaton a december 16-i ülésén. Forrás: Shutterstock
Változatlan alapkamat mellett döntött az MNB
Egyhangú döntéssel változatlanul hagyta az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a december 16-i ülésén. A döntés értelmében az alapkamat 6,50 százalékon maradt, és a kamatfolyosó sem módosult, ami a monetáris politika kiszámíthatóságát erősíti egy továbbra is bizonytalan gazdasági környezetben – derült ki a jegybank honlapján közzétett rövidített jegyzőkönyvből.
A tanács az ülésen egyetlen javaslatot tárgyalt, mégpedig a kamatszint változatlanul tartását. Ez önmagában is jelzi, hogy a döntéshozók jelenleg nem látnak olyan kockázatot vagy lehetőséget, amely indokolná a monetáris kondíciók módosítását.
Nem változott a kamatfolyosó sem
Az alapkamat mellett a kamatfolyosó két széle is érintetlen maradt.
Az egynapos (O/N) betéti kamat 5,50 százalék, míg az egynapos (O/N) hitel kamata 7,50 százalék maradt. Ez a struktúra továbbra is stabil keretet ad a bankközi pénzpiaci folyamatoknak, és segít kordában tartani a rövid hozamok ingadozását.
A jegyzőkönyv szerint a döntés összhangban áll a jegybank stabilitásorientált megközelítésével, amely jelenleg elsődlegesen az inflációs kockázatok kezelésére és a pénzügyi stabilitás megőrzésére fókuszál.
Infláció visszatér a toleranciasávba, de maradtak kockázatok
A döntéshozók kiemelték, hogy novemberben az infláció 3,8 százalékra csökkent, amivel egy év után újra a jegybanki toleranciasávon belülre került. Több tanácstag hangsúlyozta: a forint idei erősödésének hatása egyre inkább megjelenik a beszerzési árakban, ami lefelé hat az inflációra.
A külső tényezők is támogatták a dezinflációt. A jegybank szerint az élelmiszerek világpiaci árának csökkenése, valamint az energiaárak mérséklődése előretekintve is kedvezően hathat a hazai inflációs folyamatokra.
Ugyanakkor a tanács óvatosságra int. A 2026 eleji vállalati átárazások alakulása továbbra is bizonytalanságot jelent az inflációs kilátások szempontjából.
A devizapiaci stabilitás az infláció mérsékléséhez fontos
A jegyzőkönyv egyik központi üzenete, hogy a devizapiaci stabilitás megőrzése kulcsfontosságú az árstabilitás eléréséhez. A tanácstagok szerint a kiszámítható pénzügyi piaci környezet önmagában is segíti az infláció mérséklését, különösen a lakossági inflációs várakozások lehorgonyzásán keresztül.
A döntéshozók hangsúlyozták, ebben a környezetben a hiteles monetáris politika, valamint az ország kockázati megítélésének alakulása is jelentős szerepet játszik a stabilitás fenntartásában.
Adatvezérelt megközelítés jöhet a következő időszakban
Bár az óvatosság és a türelem továbbra is indokolt, a Monetáris Tanács egyetértett abban, hogy a jövőbeni döntések során adatvezérelt megközelítésre van szükség. Ez azt jelenti, hogy az MNB ülésről ülésre, a beérkező makrogazdasági adatok és az inflációs kilátásokat befolyásoló tényezők alapján dönt majd az alapkamat mértékéről.
A decemberi Inflációs jelentés alappályája alapján több döntéshozó jelezte: 2026-ban az inflációs pálya érdemben alacsonyabb lehet, mint amit a szeptemberi előrejelzés valószínűsített, és az alapfolyamatok is kedvezőbben alakulnak a korábbi várakozásoknál.
Gazdasági növekedésben lassú élénkülés várható
A reálgazdasági folyamatokat illetően a tanácstagok szerint jelenleg a mérsékelt beruházási aktivitás és a nettó export alakulása fogja vissza a GDP bővülését. Ugyanakkor a jegybank előrejelzése alapján 2026-tól élénkülhet a magyar gazdaság növekedése.
A növekedést elsősorban a reálbérek emelkedése, valamint a háztartásoknak nyújtott kormányzati jövedelemnövelő intézkedések támogathatják, amelyek a fogyasztást továbbra is stabil támaszként erősítik.
Költségvetési kockázatok is megjelentek
A pozitív kilátások mellett a Monetáris Tanács nem hagyta szó nélkül a fiskális kockázatokat sem. Többen felhívták a figyelmet arra, hogy a magasabb költségvetési kiadások miatt emelkedő hiány megnehezíti a GDP-arányos államadósság csökkentését.
Ez a tényező középtávon szűkítheti a gazdaságpolitikai mozgásteret, és közvetve a monetáris politikai döntésekre is hatással lehet.
Mikor jön a következő döntés?
A Monetáris Tanács következő kamatmeghatározó ülését január 27-én tartja. Az ülésről készülő rövidített jegyzőkönyvet február 11-én teszi közzé a jegybank, amely újabb iránymutatást adhat a piacok számára az MNB kamatpolitikájának jövőjéről.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Shutterstock
