A Magyar Nemzeti Bank a decemberi ülésén változatlanul hagyta a 6,50 százalékos alapkamatot. Továbbra is indokolt a szigorú monetáris kondíciók fenntartása. A jegybank óvatos és türelmes politikára készül, a globális gazdasági környezet bizonytalan, az infláció pedig mindig kockázatot jelent.
Marad a szigorítás nem változtat az MNB a jegybanki alapkamaton. Forrás: Pixabay
Megvolt a Magyar Nemzeti Bank decemberi kamatdöntő ülése. A Monetáris Tanács a várakozásoknak megfelelően nem módosította sem az alapkamatot, sem a kamatfolyosó szélét, így az egynapos betéti kamat 5,50 százalékos, az egynapos hitelkamat pedig 7,50 százalékos maradt. A világgazdaság és az inflációs környezet bizonytalanságai továbbra is megkövetelik a szigorú monetáris politikát. Bár a forint idén erősödött, az infláció még mindig magas kockázatú szolgáltatási árakkal és geopolitikai bizonytalanságokkal terhelt, így a jegybank szerint a lazaság nem opció. Legutóbb tavaly szeptemberben változott a jegybanki alapkamat, akkor 25 bázispontos csökkenésről határoztak – jelent meg az MNB közleménye a Monetáris Tanács döntéséről.
Továbbra is marad a szigor
A jegybank egyértelművé tette, az elsődleges célja az árstabilitás elérése és megtartása, és ennek veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitást és a gazdasági fenntarthatóságot.
A döntést több tényező indokolta. Elsőként a makrogazdasági bizonytalanságok Európában és világszerte. A feszült geopolitikai helyzet, ami drágítja a szolgáltatásokat és töredezi az ellátási láncokat. A magas szolgáltatásinfláció, amely továbbra is kockázatot jelent.
Ezek alapján a jegybank továbbra is óvatos. Az EKB is tartja, a piac sem számít gyors lazításra. A közlemény kiemelte, hogy a szigorú monetáris politika biztosítja a pozitív reálkamatot, ami a pénzügyi stabilitást és az inflációs várakozások lehorgonyzásának kulcsát.
Hogy alakult a hangulat?
A nemzetközi befektetői hangulat némileg javult az előző kamatdöntés óta. Decemberi kamatdöntő ülésén a Federal Reserve 25 bázisponttal csökkentette irányadó rátájának célsávját, majd a piac előretekintve további kamatcsökkentéseket áraz. Az Európai Központi Bank esetében a piacok az irányadó ráta változatlan szinten tartására számítanak. A régiós jegybankok közül a lengyel 25 bázisponttal mérsékelt irányadó rátáját, míg a cseh és a román jegybank nem változtatott a kamatkondíciókon.
A hazai reálot 2025 harmadik negyedévében is kettősség jellemezte: a lakossági fogyasztás támogatása, majd a beruházások és a nettó export fékezték a GDP növekedését. Az elhúzódóan gyenge konjunktúra hatására a munkaerőpiac feszessége az elmúlt negyedévek során mérséklődött, ezért a munkanélküliségi ráta az ő összevetésben továbbra is alacsony.
A GDP és a reálbérek a jegybank figyelmének központjában
Jövő évtől mind belső, mind külső tényezőknek a növekedés élénküléséhez. Az emelkedő reálbérek, a háztartásoknak nyújtott jövedelemnövelő intézkedések miatt a fogyasztás a teljes előrejelzési horizonton támogatja a növekedést, valamint nem magasabb költségvetési kiadásokat, amelyek a GDP-arányos államadósság-ráta csökkenését eredményezik.
A felvevőpiacaink fokozatos élénkülése mellett az elmúlt évek kapacitásbővítő beruházási projektjei is támogatják az ipari export bővülését. A folyó fizetési mérleg többlete tartósan a GDP 2 százaléka körül alakul. A magyar gazdaság 2025-ben várhatóan 0,5 teljes, 2026-ban 2,4-ben, 2027-ben pedig 3,1 teljes egészében.
Az infláció alakulása
Novemberben az infláció 3,8 százalékra, a maginfláció 4,1 százalékra mérséklődött. A világpiaci nyersanyag- és élelmiszerárak csökkenése, valamint az erősebb forint beszerzési árakban való megjelenése támogatja a dezinflációt. Az elmúlt hónapokban az első félévnél mérsékeltebb havi átárazások jellemezték a teljes fogyasztói kosarat és a maginflációs termékkört is. A rövid tervezett vállalati árvárakozások novemberben is visszafogott dinamikát jeleztek, és a lakossági inflációs várakozások továbbra is stagnálnak.
Az árréssel kapcsolatos korlátozások milyen hatást okoznak?
Az év eleji vállalati átárazások alakulása, valamint az árréskorlátozások kivezetésének időzítése és hatása bizonytalanságot hordoz az inflációs kilátásokra nézve. Prognózisunk szerint az áremelkedés üteme 2026 elején ideiglenesen a 3 százalékos inflációs cél alá mérséklődik, majd átmenetileg a toleranciasáv felső széle közelébe emelkedik. A fogyasztóiár-index változékonysága az inflációs alapfolyamatok mellett kedvezőbben alakul a jövő év folyamán, az erősebb forintárfolyam és a kedvezőbb külső költségkörnyezet hatására. A fogyasztói árak éves átlagban várhatóan 4, 4 egészséges, 2026-ban 3, 2 egészséges, 2027-ben pedig 3, 3 egészséges emelkednek. A 3 százalékos inflációs cél 2027 második felében érhető el fenntarthatóan.
A cél a pénzügyi stabilitás biztosítása
A monetáris politika a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához, az inflációs várakozások jegybanki céllal összhangban lévő horgonyzásához, és ezzel az inflációs cél fenntartható eléréséhez.
A pénzügyi piaci stabilitás fenntartása és a monetáris transzmisszió hatékonyságának biztosítása az MNB a rendszeres FX-swap tendereket, illetve diszkontkötvény aukciókat decemberben hosszabb futamidővel is meghirdeti.
A stabilitásorientált megközelítésnek megfelelően a Monetáris Tanács mai ülésén az alapkamatot 6,50 százalékon tartotta. Az O/N betéti kamat 5,50 százalékos és az O/N hitelkamat 7,50 százalékos szintje is változatlan maradt.
Marad az óvatosság és ülésről ülésre döntenek a jövőben
A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. Az inflációs környezetet övező kockázatok továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. A döntéshozók megítélése szerint a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt. A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat és az inflációs kilátásokat befolyásoló tényezőket, kiemelten az év eleji átárazásait, valamint a pénzügyi piacok stabilitását, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten, ülésről ülésre dönt az alapkamat mértékéről.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvános és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Shutterstock
