A Magyar Nemzeti Bank keddi ülésén változatlanul hagyta a 6,50 százalékos alapkamatot, és megerősítette. Továbbra is indokolt a szigorú monetáris kondíciók fenntartása. A jegybank óvatos és türelmes politikára készül, miközben a globális gazdasági környezet bizonytalan, az infláció pedig még mindig kockázatot jelent.
Marad a szigorítás. Forrás: Pixabay
A Monetáris Tanács a várakozásoknak megfelelően nem módosította sem az alapkamatot, sem a kamatfolyosó szélét, így az egynapos betéti kamat 5,50 százalék, az egynapos hitelkamat pedig 7,50 százalék maradt. Az MNB közleményében hangsúlyozta. A világgazdaság és az inflációs környezet bizonytalanságai továbbra is megkövetelik a szigorú monetáris politikát. Bár a forint idén erősödött, az infláció még mindig magas kockázatú szolgáltatási árakkal és geopolitikai bizonytalanságokkal terhelt, így a jegybank szerint a lazaság nem opció – jelent meg az MNB közleménye a Monetáris Tanács döntéséről.
Marad a szigor?
A jegybank egyértelművé tette, az elsődleges célja az árstabilitás elérése és megtartása, és ennek veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitást és a gazdasági fenntarthatóságot.
A döntést több tényező indokolta. Elsőként a makrogazdasági bizonytalanságok Európában és világszerte. A feszült geopolitikai helyzet, ami drágítja a szolgáltatásokat és töredezi az ellátási láncokat. A magas szolgáltatásinfláció, amely továbbra is kockázatot jelent.
Ezek alapján a jegybankok továbbra is óvatos világszerte. Az EKB is tart, a piac sem számít gyors lazításra. A közlemény kiemelte, hogy a szigorú monetáris politika biztosítja a pozitív reálkamatot, ami a pénzügyi stabilitás és az inflációs várakozások lehorgonyzásának kulcsa.
Gyengült a növekedés és stabil az infláció
A friss GDP-adatok szerint a magyar gazdaság 0,6 százalékkal nőtt éves alapon a harmadik negyedévben, negyedéves alapon viszont stagnált és elmaradt a jegybank korábbi előrejelzésétől.
A részletek alapján a szolgáltatószektor húzta a növekedést, az ipar és a mezőgazdaság fékezte a gazdasági teljesítményt. Az MNB ugyanakkor optimista és idén mind a külső, mind a belső tényezők segíthetik az élénkülést.
Az erősödő fogyasztás, a javuló külső kereslet és a korábbi kapacitásbővítő beruházások egyaránt támogatják. A hitelpiac viszont vegyes képet mutat. A háztartási hitelek élénk tempóban bővülnek, főként a kormányzati támogatások miatt. A vállalati hitelezés viszont visszafogott, a gazdasági bizonytalanság miatt.
Infláció, forint, költségvetés amire figyel most az MNB
Az infláció októberben 4,3 százalék volt, a maginfláció 4,2 százalékra emelkedett. Látható előrelépés ugyan van, de az inflációban még mindig magas a nem szabályozott iparcikkek és szolgáltatások ára, jelen vannak a nemzetközi kínálati sokkok és tovább élnek a lakossági inflációs félelmek.
A jegybank szerint pozitív fejlemény, hogy a forint erősödése egyre jobban megjelenik a beszerzési árakban, a vállalati rövid távú árvárakozások visszafogottak, a lakossági inflációs várakozások enyhén csökkentek, bár még mindig magasak.
A kilátások szerint az év végére az infláció a jegybank toleranciasávja alá csökkenhet. A 3 százalékos cél csak a szigorú monetáris kondíciók fenntartásával érhető el tartósan. A költségvetési hiány kapcsán az MNB kiemelte 2025-ben és 2026-ban is 5 százalék fölött maradhat a GDP-arányos deficit, amely nehezíti az államadósság-ráta csökkentését.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvános és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: MNB
