2024 június 23

Államcsőd – mutatjuk, mikor lehet aggódni

A 2020-as évtized eddig nem alakul túl nyugodtan, gazdasági szempontból pedig végképp nem. A koronavírus, az orosz-ukrán háború és ezek gazdasági hatásai egészen új helyzetet teremtettek. Évtizedes rekordokat dönget az infláció, nagy volatilitást láthatunk a tőzsdéken, óriási változásokat mutatnak az energiaárak. Mindezek tükrében időről időre felmerül, hogy kell-e államcsődtől tartani  – az azonban szinte biztos, hogyha valahol e is következik ilyen, az nem lehet váratlan.

Fontos a fogalom

A legfontosabb először tisztázni az államcsőd fogalmát. Államcsődről akkor beszélünk, ha egy állam nem képes fizetni lejáró tartozásait. A közbeszédben ugyanis számos folyamat kapcsán találkozhatunk a közelgő államcsőd emlegetésével, holott ezek többnyire önmagukban nem sokat mondanak el ennek esélyéről. A magas infláció, a magas munkanélküliség, vagy éppen a zuhanó tőzsde nem jelzi az adott ország csődjét. Hasonlóan kijelenthető, hogy csupán a megugró költségvetési hiány, vagy pedig az államadósság nominálisan magas szintje sem ok arra, hogy államcsődtől aggódjunk.

Ha ugyanis az akár GDP arányosan is magas államadósságot képes finanszírozni az állam, akkor nem tud csődesemény bekövetkezni. Hiába nő az államadósság, ha feltételezésünk szerint mindig lesznek, akik kellő mennyiségű tőkét hiteleznek az ország számára, akkor sosem tud bekövetkezni az államcsőd. Természetesen nem jó, ha jelentősen nő folyamatosan az államadósság. Ekkor ugyanis drágábbá válik finanszírozni azt, és a jövő generációi számára jelent majd terhet a kamatok kigazdálkodása is.

Államcsőd – fontos a fogalom

A fentiek alapján tehát egyértelmű, hogy azt kell figyelnünk, hogy mikor történik olyan, hogy nem finanszírozzák már egy állam működését. A legegyszerűbb módon ezt úgy tudjuk követni, hogy az adott ország esetében megnézzük, hogy hogyan alakultak a legutóbbi kötvénykibocsátások. Ha az állam jóval nagyobb mértékben bocsátana ki kötvényt, mint amennyit a befektetők jegyeznek és ez tartósan fennáll, akkor komoly a probléma.

Az Államkincstár központi épülete Budapesten

A legtöbb fejlett ország esetében ez nyilvános információ. Magyarország esetében az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) hivatalos weboldalát érdemes kövessük, ha ilyesmit hallunk. Innen láthatjuk, hogy a kötvényaukciókon a befektetők jóval több állampapírt jegyeznének le, mint amennyit az ÁKK egyáltalán befogad. Amíg ennek nem az ellenkezője történik tartósan, addig nem kell aggódjunk egy hazai államcsődtől sem. Emellett a lakossági állampapírok piacát is érdemes követni, már csak a magas hozamlehetőség miatt is.

Címlapkép forrása: Shutterstock