Az amerikai hírszerzésen belül feszültség alakult ki a CIA és a Nemzeti Hírszerzési Igazgató Hivatala között. A vita egyes hírszerzési értékelések elkészítését, az információmegosztást és több érzékeny nemzetbiztonsági ügy kezelését is érinti.
Mélyülő vita rázza meg az amerikai hírszerzést
Komoly belső feszültség alakult ki az Egyesült Államok két meghatározó hírszerzési szereplője, a CIA és a Nemzeti Hírszerzési Igazgató Hivatala, vagyis az ODNI között. A vita már több mint egy éve terheli az együttműködést, és odáig fajult, hogy a CIA egyes hírszerzési értékelésekhez már nem járul hozzá rendszeresen – olvasható a hír a Reuters értesüléseiben.
A konfliktus különösen érzékeny pillanatban került felszínre. Washington egyszerre néz szembe az iráni konfliktus következményeivel, Kína katonai erősödésével, valamint Oroszország ukrajnai háborújával. Ilyen helyzetben az amerikai döntéshozók számára kulcskérdés, hogy a hírszerző szervezetek gyorsan, pontosan és egymással összehangoltan dolgozzanak.
A CIA visszafogta részvételét egyes elemzésekben
A Reuters forrásai szerint a CIA jelentősen csökkentette közreműködését az ODNI alá tartozó Nemzeti Hírszerzési Tanács egyes jelentéseiben. Ezek az elemzések kiemelt jelentőségűek, mert a legfontosabb nemzetbiztonsági kérdésekben segítik az amerikai elnököt és a kormányzati döntéshozókat.
A beszámoló szerint az iráni helyzettel kapcsolatos értékelések is azok közé tartoznak, amelyekben a CIA már nem vesz részt rendszeresen. Ez nem jelenti azt, hogy a CIA információi ne jutnának el a Fehér Házhoz, hiszen az ügynökség más csatornákon keresztül továbbra is részt vesz az elnöknek készülő napi hírszerzési tájékoztatókban. A vita ugyanakkor azt mutatja, hogy az intézményközi bizalom súlyosan megrendült.
Egy különleges munkacsoport áll a konfliktus középpontjában
A feszültségek középpontjában a Tulsi Gabbard nemzeti hírszerzési igazgató által 2025 áprilisában létrehozott Director’s Initiatives Group áll. A Reuters szerint a munkacsoport célja részben az volt, hogy feltárja a hírszerzés állítólagos átpolitizálódását, emellett foglalkozott a John F. Kennedy elleni merénylettel kapcsolatos dokumentumok nyilvánosságra hozatalával, a választási gépek biztonságával és a Covid–19 eredetével is.
A CIA oldaláról az a vád fogalmazódott meg, hogy a csoport megkerülte a hagyományos hírszerzési és titkosításfeloldási protokollokat. Az ODNI tisztségviselői ezzel szemben azt állítják, hogy a CIA akadályozta a munkacsoport hozzáférését bizonyos hírszerzési anyagokhoz.
A vita már vizsgálatot is maga után vont
A konfliktus egyik legérzékenyebb eleme a Covid–19 eredetével kapcsolatos hírszerzési anyagokhoz való hozzáférés körül alakult ki. A Reuters szerint az ügyben az amerikai hírszerzési közösség főfelügyelői hivatala is vizsgálatot indított, miután felmerült, hogy a CIA blokkolhatta az ODNI-csoport hozzáférését bizonyos információkhoz.
A helyzetet tovább élezte, hogy Gabbard korábban két magas rangú CIA-tisztviselőt is eltávolított a Nemzeti Hírszerzési Tanács éléről, majd több jelenlegi és volt tisztségviselő biztonsági engedélyét is visszavonta. A döntések körül politikai vita alakult ki, különösen azért, mert kritikusok szerint ezek részben politikai indíttatású lépések lehettek.
Miért veszélyes a hírszerzési széthúzás?
Az amerikai hírszerzési rendszer egyik alapvető célja, hogy a különböző ügynökségek információit egységes képpé rendezze. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások után éppen azért hozták létre a nemzeti hírszerzési igazgatói posztot, hogy javuljon az együttműködés a hírszerző szervezetek között.
A mostani vita azonban arra utal, hogy a koordináció továbbra sem magától értetődő. Ha az ügynökségek külön elemzési pályákon mozognak, az növelheti annak kockázatát, hogy a döntéshozók késve, hiányosan vagy egymásnak ellentmondó információk alapján hozzanak kül- és biztonságpolitikai döntéseket.
A Fehér Ház és az érintett hivatalok nyugalmat sugároznak
Az ODNI szóvivője szerint az elnök és a döntéshozók továbbra is a legjobb hírszerzési elemzéseket kapják, és a hivatal napi szinten együttműködik a CIA-val. A CIA szintén hangsúlyozta, hogy az ügynökség gyorsan és határozottan dolgozik az elnöki prioritások végrehajtásán.
Azonban a háttérben továbbra is éles intézményi rivalizálás zajlik. Ez pedig nemcsak washingtoni belügy, hanem nemzetbiztonsági kérdés is: a világpolitikai feszültségek közepette az amerikai hírszerzés működőképessége közvetlen hatással lehet az Egyesült Államok külpolitikai mozgásterére.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: YouTube (illusztráció)
