Megy az adok-kapok
A pénzintézetek azt kérték, hogy a kormány vizsgálja felül a javasolt jogszabályt, és a bankok, valamint a hitelesek egyenlő arányban osztozzanak az eurósítás költségein, továbbá csak a szociálisan rászorulók vehessék igénybe ezt lehetőséget. Cserében, amíg a tárgyalások tartanak, a bankok a devizahitel-tartozások miatt nem indítanak végrehajtást és nem árverezik el a hitelesek lakását, amelyben élnek – állt a közleményben.
Boris Lalovac pénzügyminiszter ez utóbbi kijelentést úgy értelmezte, hogy a bankok megpróbálják zsarolni a kormányt. A miniszter szerint a pénzintézetek „ultimátumot” adtak a kormánynak. „Vagy úgy lesz, ahogy mi mondjuk, vagy kidobjuk a horvát embereket az otthonaikból” – mondta, majd hozzátette: ilyen kommunikáció elfogadhatatlan. A tárcavezető nyomatékosította: a kormány továbbra is szilárdan áll az elhatározása mellett, hogy hosszú távon megoldja a svájci frank hitelesek problémáját. A bankokat pedig arra kérte, hogy tartsák be a törvényt, miután az hatályba lépett.
Megvan már a törvényjavaslat
Boris Lalovac a külföldi pénzintézetek korábbi bejelentésére, miszerint perelnék a horvát államot az eurósítás miatt, úgy reagált: a horvát kormánynak joga van megvédeni állampolgárait attól a pénzügyi csődtől, amelyet a bankok okoztak. A miniszter kifejtette: amikor a horvát állampolgárok túlfizették hiteleiket, a pénzintézetek nem zúgolódtak. Szerinte a bankok elegendő időt kaptak arra, hogy a hitelesekkel közösen megoldást találjanak a problémára. Mivel ez nem történt meg, a kormánynak politikai döntést kellett hoznia.
A parlamentnek benyújtott törvényjavaslat szerint a svájci frank alapú hitelek euróra váltása az aktuális piaci árfolyamon történik, azzal a kamattal, amely a hitelfelvétel időpontjában volt érvényes. A hitelintézeteknek pedig három hónapjuk van arra, hogy átváltsák a kölcsönöket, a költségeket pedig saját maguknak kell állniuk, amit adókedvezmény formájában leírhatnak.
