Munkaerőhiány az új probléma
Nem meglepetés, hogy manapság munkaerőhiányról beszélünk, míg a korábbi években munkahelyteremtés és a munkanélküliség csökkentése volt a fókuszban. Ez az elmúlt időszakban változott – mutatott rá a vezérigazgató.
A válság óta napjainkig sokat változtak a foglalkoztatási adatok az OECD-országokban. A válság előtti szintet még mindig nem érte el minden ország, de Magyarország a jobban teljesítők közé tartozik. 2015 végére a harmadik legjobb javulást produkálta 2007 végéhez képest. 2017 végére tovább javulhat a foglalkoztatási ráta az OECD szerint.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
A reál órabér alakulására a válság negatív hatást gyakorolt, visszafogta a reálbér-dinamikát, inkább stagnálásra váltott. A bérkonvergencia megtorpant a régióban, és Magyarosrág tekintetében is.
A munkaerőhiányt több tényező együttesen okozta: a ciklikus tényezőkben a fellendülés 2013 óta erodálta a szabad kapacitásokat. A strukturális tényezőknél a bérkülönbségek vonzóvá tették a kivándorlást. Végh Richárd szerint hiányenyhítő eszköz lehet ebben a helyzetben például a béremelés, de a cégek maguk is tehetnek érte.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Új lehetőség a cégeknek
A munkavállalói részesedésjuttatás vonzóvá tehet egy vállalatot a munkavállalók számára: fokozza a lojalitást, tulajdonosi szemléletet hoz be a vállalati környezetbe – mutatott rá a tőzsde vezérigazgatója. Ezek közül több eszköz is kedvező adófeltételekkel vezethető be, ezért is vonzó eszköz. Az is mellette szól, hogy növeli a termelékenységet, azoknál az európai vállalatoknál, ahol bevezették, 5-10 százalékkal növelte a termelékenységet.
Magyarországon ötféle lehet: a bónusz, van a dolgozói részvény, közvetlen részesedésszerzés, munkavállalói értékpapír-juttatási program (mép), munkavállalói részvény juttatási program (mrp).
Így épül fel a rendszer
2015-ben módosították az mrp-jogszabályt, ez új fejezetet nyit a cégek életében. Gyakorlatban ez úgy működik, hogy van a vállalat, amely ezt alkalmazni akarja. Létrehozza a működést meghatározó dokumentumokat (szabályzatok és javadalmazási politika). De az állam nagy mozgásteret ad ezeknek a kialakításában, ezért rugalmas a rendszer. Ezután létrejön az mrp-szervezet, amely a menedzsmenttől független, önálló jogi személy, a munkavállalók ennek a szervezetnek a tagjai.
A megalakulás után vagyoni hozzájárulással átadják a pénzügyi eszközöket, a munkavállalók pedig tagi részesedést kapnak. Amint a javadalmazási politika teljesül, akkor visszaadják a tagi részesedést, és a részvények tulajdonosává válnak.
Az mrp-t a tőzsdére is be lehet vezetni. A tőzsdei cél esetében az ösztönzés jobban érvényesül, hiszen van másodpiaca a részvényeknek. Ilyen munkavállalókat ösztönző motivációs program a Magyar Telekomnál már van. Előnye, azok a cégek, akik magasabb bért fizetnek, inkább jönnek a tőzsdére, és a tőzsdei bevezetés után magasabb béreket tudnak fizetni – mondta el Végh Richárd.
