Varga Mihály kiemelte: szeptemberben, októberben és novemberben a költségvetésnek többlete volt, amire az elmúlt huszonöt évben nem volt példa Magyarországon.
Magyarország dobogós helyen van Európában
A miniszter bejelentette: az önkormányzatok jövőre 2500 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, ebből 690 milliárd forintot a központi költségvetés biztosít.
Varga Mihály emlékeztetett arra, hogy a második negyedévben 3,9 százalék, a harmadikban 3,2 százalék volt a gazdasági növekedés, amivel Magyarország dobogós helyen van Európában. Az építőipar 18 százalékos, a mezőgazdaság 5-10 százalékos növekedést produkált – tette hozzá.
Elmondta azt is, hogy novemberben 96 milliárd forinttal haladták meg a bevételek a kiadásokat, és hasonló eredményt várnak decemberben is. A 2,9 százalékos hiánycél biztosan teljesíthető, annak ellenére, hogy három választás is volt idén az országban – jegyezte meg.
A közmunkások 8-9 százaléka tud visszaintegrálódni a munka világába
Varga Mihály jó esélyt lát a munkanélküliség további csökkenésére. Míg 2010-ben 12 százalékos volt, jelenleg 7,1 százalékos a munkanélküliség, amire legutóbb az első Orbán-kormány időszakában volt példa – mondta. Ráadásul ez foglalkoztatásbővítéssel is járt: jelenleg 4,2 millió embernek van munkája – fűzte hozzá.
Jövőre a közmunkaprogramok emelt szintű támogatást kapnak: 35 milliárd forinttal többet, 270 milliárdot fordítanak közmunkára. Jelenleg a közmunkások 8-9 százaléka tud visszaintegrálódni a munka világába. A támogatásnál fontos szempont, hogy a közmunka ne vonja el az embereket a szezonális munkáktól – mondta Varga Mihály.
A gazdasági miniszter beszélt arról, hogy a települések támogatásánál fontos szempont a szolidaritás, az ellátáshoz hozzájutásban az esélyegyenlőség biztosítása és a gyermekellátás kiemelt támogatása.
Óvodai bővítésre például 2,5 milliárd forint plusztámogatást biztosítanak jövőre az önkormányzatoknak – emelte ki. Gyermekétkeztetésre 10 százalékot meghaladó, 5 milliárd forintos pluszforrást, nyári gyermekétkeztetésre 360 millióval többet, összesen 3 milliárd forintot biztosítanak – sorolta a miniszter, utalva arra, hogy 2010-ben 28 milliárd jutott, 2015-ben pedig már 58 milliárd forint áll rendelkezésre gyermekétkeztetésre.
A kulturális szférára pedig 1,3 milliárddal jut több pénz jövőre, mint 2014-ben – tette hozzá.
A megyei jogú városok és agglomerációjuk adja az ország GDP-jének 40 százalékát
Az önkormányzati fejlesztésekről szólva a miniszter kiemelte: a területi és településfejlesztési operatív programban (TOP) 2014 és 2020 között 1231 milliárd forint forrás lesz, ebből a megyei jogú városok 387 milliárdot kapnak.
Debrecen 43 milliárdot, Miskolc 35 milliárdot, Szeged 33 milliárd forintot kap ezen a címen – hozott néhány példát Varga Mihály.
Kósa Lajos, az MJVSZ elnöke a megyei jogú városok gazdasági jelentőségéről szólva elmondta: e városok és agglomerációjuk adja az ország GDP-jének 40 százalékát, pontosan annyit, mint Budapest és agglomerációja, tehát közösen biztosítják a nemzeti össztermék 80 százalékát.
A közgyűlés résztvevői délben választják meg a Megyei Jogú Városok Szövetsége új tisztségviselőit.
