Egyelőre még tagok a britek
„Akármennyire is fájdalmas ez, bármilyen késlekedés szükségtelenül meghosszabbítja a bizonytalanság időszakát” – írta közös közleményében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság, Donald Tusk, az Európai Tanács és Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, illetve Mark Rutte, az Európai Unió soros elnökségét jelenleg betöltő Hollandia kormányfője.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
Mint írták, az uniós intézmények készen állnak arra, hogy zökkenőmentesen, azonnal elindítsák a kiválási tárgyalásokat Nagy-Britanniával, amelynek során a felek megegyeznek a kilépés feltételeiben.
E folyamat lezárultáig azonban a szigetország továbbra is az Európai Unió teljes jogú tagjának számít, annak minden jogával és kötelezettségével. A közösségi jogot Nagy-Britanniának teljes mértékben alkalmaznia kell mindaddig, amíg az ország hivatalosan ki nem lép az unióból – olvasható a dokumentumban.
Annyi a megállapodásnak
A nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy a Nagy-Britannia távozása után bennmaradó tagországok továbbra is elkötelezettek az unió egységének megőrzése mellett. „Az unió a kerete a közös politikai jövőnknek. Összeköt minket a történelem, a földrajz és a közös érdekek, s ezek alapján fogjuk fejleszteni az együttműködésünket” – írták az uniós intézmények vezetői.
Sajtótájékoztatóján Jean-Claude Juncker leszögezte, hogy a brit reformigényekről létrejött februári megállapodás a népszavazás végeredményére való tekintettel nem lép hatályba, megszűnik létezni.
Juncker a nyilatkozatot ismertetve abbéli reményét fejezte ki, hogy Nagy-Britannia a jövőben is közeli partnere lesz az Európai Uniónak. Mint mondta, a kilépési egyezménynek mindkét fél érdekeit tükröznie kell, kiegyensúlyozottnak kell lennie.
Tiszteletben kell tartani a döntést
A brit népszavazás eredménye arra inti az uniós vezetőket, hogy meg kell őrizni az Európai Unió egységét és összetartását, és mindent meg kell tenni a dominóhatás elkerüléséért – jelentette ki pénteki krakkói sajtóértekezletén Andrzej Duda lengyel államfő.
„Teljességgel tiszteletben kell tartani a brit társadalom akaratát” – hangsúlyozta Andrzej Duda. Kiemelte ugyanakkor azt is: az uniós vezetőknek mindent meg kell tenniük azért, hogy elkerüljék a dominóhatást, „nehogy további országok társadalmai kinyilvánítsák, ők sem akarnak az európai közösség tagjai lenni”.
Választ kell adni arra a kérdésre, hogy miért döntöttek a britek az EU-ból való távozásról – folytatta a lengyel elnök. „Nem úgy van-e, hogy az EU túl sokat kényszerít rá a hozzá tartozó tagállamokra, az emberek nem úgy éreznek-e, hogy sok ügyről Brüsszelben önkényes módon döntenek, anélkül, hogy ezt a társadalommal megkonzultálnák” – tette fel a kérdést.
Hangsúlyozta: az Egyesült Királyság történelmi okoknál fogva is mindig Lengyelország stratégiai partnere volt, és az is marad, és a lengyel vezetés továbbá is törekedni fog a minél szorosabb gazdasági, politikai és katonai együttműködésre. A brit szigeteken élő mintegy 850 ezer lengyel helyzetét illetően Lengyelország további tárgyalásokat folytat a brit kormánnyal – helyezte kilátásba a lengyel államfő.
Egységes unió
Beata Szydlo lengyel miniszterelnök péntek délutáni sajtóértekezletén kilátásba helyezte: a jövő heti uniós csúcstalálkozón Lengyelország nevében olyan reformokat javasol, melyek végrehajtása szerinte azért szükséges, „hogy az EU erősebb legyen, fejlődjön, és hogy mindenekelőtt a 27 tagállamot egyesítő unióvá váljék”.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Úgy értékelte: a „kis klubokban vagy országcsoportokban való gondolkodás kísértése rossz útra visz”. Ezzel vélhetően azokra a lengyel sajtóban is megjelent közleményekre utalt, miszerint Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter tanácskozás céljából szombatra Berlinbe hívta kollégáit az Európai Unió alapító országaiból. Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság elnöke ebben a vonatkozásban hibásnak minősítette azokat az elképzeléseket, melyek a „kis unióhoz”, azaz a hat alapító tagból álló közösséghez való visszatérésről szólnak.
Kiállnak a britek mellett
Barack Obama szerint a Brexit ellenére sem változik az amerikai-brit viszony. Az amerikai elnök pénteken, helyi idő szerint péntek reggel közleményben hangsúlyozta: az Egyesült Államok tiszteletben tartja az Egyesült Királyságban született döntést. „Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság különleges kapcsolatai tartósak és az Egyesült Királyság NATO-tagsága toábbra is az Egyesült Államok külpolitikájának, biztonságpolitikájának és gazdaságpolitikájának sarokköve marad” – szögezte le az elnök.
Az állásfoglalás hangsúlyozta az Európai Unió és az Egyesült Államok jó kapcsolatát is, amely „sokat tett a stabilitás, a gazdasgi növekedés és a demokratikus értékrend és elvek előmozdításáért a kontinensen is és másutt is”. Az amerikai elnök hitet tett amellett is, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Unió továbbra is nélkülözhetetlen partnere marad az Egyesült Államoknak, még akkor is, ha most újrakezdik tárgyalásaikat Európa stabilitása, biztonsága és gazdasági felvirágzása további biztosítás érdekében.
Nem sokkal az ameikai elnök közleménye előtt rövid nyilatkozatot adott Paul Ryan, a képviselőház republikánus elnöke, aki szintén arról beszélt, hogy az Egyesült Álalmok és az Egyesült Királyság „különleges viszonyát” a szigetországi voks nem érinti.
Tanulni kell a referendumból
Andrej Kiska szerint el kell fogadni Nagy-Britannia polgárainak döntését, amelyet ő mindazonáltal sajnálattal vesz tudomásul – idézte a szlovák elnök nyilatkozatát az unióból való kilépésről tartott brit népszavazás eredményéről pénteken a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség.
A szlovák államfő úgy fogalmazott: az európai integráció gondolata sebet kapott, s most az eddiginél lényegesebben jobban kell igyekezni, hogy a jövőben „jobb kondícióban legyünk”, mivel – mint mondta – az Európai Unió Szlovákia számára is a szabad fejlődés, szolidaritás, prosperitás és biztonság záloga.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
Szlovákiának tanulnia kell a brit referendumból, de közelgő EU-elnöksége során esélye lesz arra, hogy megmutassa, kis nemzetként is meg tudja őrizni józanságát – ezekkel a szavakkal reagált a népszavazásra Andrej Danko, a pozsonyi parlament és a Szlovák Nemzeti Párt elnöke. Hozzátette: nem szabad figyelmen kívül hagyni a referendum eredményét, az uniónak reformokra van szüksége, amit az is bizonyít, hogy hivatalnokai sok esetben elszakadtak a valóságtól.
Óriási hatása volt a világpiacra
A berlini fal leomlása óta nem volt ekkora hatású esemény Európában, ezért nem lehet tudni, milyen hatása lesz az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kiválásának Szerbia európai integrációjára – jelentette ki Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök pénteki belgrádi rendkívüli sajtótájékoztatóján.
A szerb kormányfő ugyanakkor hozzátette, hogy Szerbia számára az európai integráció jelenti a jövőt, jelenleg pedig a legfontosabb a gazdasági és a pénzügyi stabilitás megőrzése az országban, hiszen a világpiacra is óriási hatással volt a Brexit.
„Garantálom, hogy nem rendül meg jelentősen a szerb pénzügyi és gazdasági stabilitás, ahogyan azt más országoknál látni lehet” – szögezte le, majd hozzátette, hogy a kormány pénteki ülésén a nemzeti bank kormányzója is részt vett, és azokról a lépésekről tárgyaltak, amelyek a stabilitás megőrzéséhez szükségesek.
A saját érdek a legfontosabb
Megfogalmazása szerint az Egyesült Királyság állampolgárai a kilépést választották, és minden országnak a saját érdekeit kell szem előtt tartania. Szerbia érdeke a jobb jövő és a magasabb életszínvonal elérése.
Tomislav Nikolic szerb elnök kabinetjének közlése szerint a brit népszavazás eredményétől függetlenül Szerbia nem változtat integrációs politikáján, habár az uniós bővítés válsága mindenki számára nyilvánvaló.
A Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalások a háttérbe szorulhatnak – vélekedett Tanja Miscevic az uniós tárgyalások szerbiai vezetője. Szerinte Brüsszelnek a szerbiai csatlakozásnál fontosabb lesz a 27 tagország és Nagy-Britannia tárgyalása, a migránsválság megoldása vagy a Törökországgal való megállapodás, és az unió bővítése csak ezek után kerülhet terítékre.
Nem érinti Romániát annyira a Brexit
Románia sajnálja, de tiszteletben tartja a brit választók döntését, a maga részéről azonban elkötelezett marad az európai projekt mellett – jelentette ki pénteken Klaus Iohannis román államfő arra reagálva, hogy az európai uniós tagságáról rendezett brit népszavazáson a többség a kilépésre voksolt.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A román elnök a miniszterelnökkel, a jegybank kormányzójával és pártvezetőkkel folytatott válságtanácskozás után adott sajtónyilatkozatában nyugalomra intette honfitársait, hangsúlyozva, hogy a Brexit nem okoz kezelhetetlen problémákat a román gazdaságnak, és a román lej árfolyamát sem fenyegeti veszély.
Sok a teendő
Úgy vélte, hogy az Európai Unió nagyon értékes projekt, továbbra is szükség van az egységre és szolidaritásra a benn maradó 27 tagállam között. Az európai eszmét tovább kell vinni, és a román politikai pártok között konszenzus van arról, hogy Románia része akar lenni ennek az építkezésnek – tette hozzá.
„Európának sok a teendője: újra kell gondolni, javítani, és az egyszerű polgárok számára eredményesebbé kell tenni az európai projektet” – jelentette ki Iohannis.
Rámutatott: Nagy-Britannia nem máról holnapra fog kilépni az Európai Unióból, legalább kétéves tárgyalássorozat következik, amelynek során Románia mindent meg fog tenni az ország és a Nagy-Britanniában élő románok érdekeinek érvényesítéséért. Nagy-Britannia az Európai Unióból történő kilépés után is fontos partnere marad Romániának, addig azonban nem lesz kivételezett státusa az Európai Unióban – szögezte le a román elnök.
Megjegyezte: a románok egyik legfontosabb nemzeti célkitűzése volt az európai uniós integráció, a csatlakozás után azonban már nem volt olyan eszme, amely egységbe kovácsolta volna a nemzetet. Ideje új országprojektet közösen kidolgozni: ilyen értelemben a Brexitnek nevezett válság lehetőségeket is tartogat Románia számára – vélte Iohannis. „Azon leszünk, hogy Románia és az Európai Unió megerősödve kerüljön ki ebből a válságból” – jelentette ki a román elnök.
Ez csak egy újabb kihívás
A brit választópolgárok döntése rövid távon bizonytalanságot okozhat az Európai Unióban, kiváltképp a pénzpiacokon, másrészről viszont elősegíti az unió reformját, és tovább erősíti az integrációt – mondta Miro Cerar szlovén miniszterelnök pénteken, miután Nagy-Britannia előző nap népszavazáson úgy döntött, hogy kilép az Európai Unióból.
Hozzátette: „ez lehetővé teszi számunkra, hogy szembenézzünk a kor kihívásaival, szolidárisabban, nagyobb elszántsággal és szorosabb együttműködéssel álljunk az EU-hoz”. Cerar úgy vélte: az uniót meg kell őrizni és tovább kell erősíteni, mint olyan közösséget, amely támogatja a békét, az együttműködést, a szabadságot és a biztonságot.
Szlovénia továbbra is az EU megerősítése mellett áll ki – mondta, majd hozzátette, hogy a Brexit nem lesz negatív hatással Szlovéniára.
