A Quaestor is figyelmeztetett
Az alelnök felhívja a figyelmet arra, hogy mindenkinek lehetősége van kötvényt kibocsátani, azaz gazdasági tevékenységhez ilyen módon forrást gyűjteni, attól függetlenül, hogy alacsony vagy magas a jegyzett tőkéje. A lényeg, hogy a kibocsátási tájékoztató megfelelő módon tartalmazza az adatokat, és felhívja ennek kockázatára a figyelmet.
Ez esetben ugyanis a kötvény megvásárlói – a hitel nyújtói – el tudják dönteni, elfogadható kockázatot jelent-e számukra az adott gazdasági társaság és annak tevékenysége, illetve, hogy a kockázat vállalását milyen hozamelvárással párosítják.
Ha az értékpapír forgalomba hozatala a befektetők szempontjából a szokásostól eltérő kockázatú – így különösen, ha a kibocsátó kevesebb mint egy éve működik és az értékpapír forgalomba hozatala következtében hiteltartozásainak összege meghaladja saját tőkéjének összegét – a felügyelet kötelezi arra, hogy ezt a tájékoztató elején, valamint kereskedelmi kommunikációjában feltűnő módon tüntesse fel. Ez a Quaestor-kötvények kibocsátási tájékoztatója esetén is így történt.
A fiktív kötvényekkel voltak a problémák
A felügyelet a jogszabályok szerint nem felügyeli, és nem minősíti a kötvénykibocsátások mögött álló termelő vállalatok tevékenységét vagy az e befektetéseken elérhető, a kötvényekhez kapcsolódó hozamígéretek teljesülését, és nem is kategorizálja a különböző vállalati kötvényeket.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Arra, hogy a Quaestor kötvények fokozott kockázatúak, alapesetben nem terjed ki rájuk a Befektető-védelmi Alap (Beva) garanciája, már a PSZÁF is felhívta a nyilvánosság figyelmét – emlékeztet az alelnök. A Quaestor-csoport esetében a problémát azonban nem a legálisan kibocsátott kötvények okozták, hanem egy ezek melletti visszaélés-sorozat.
A befektető úgy tudta, hogy kötvényt vásárolt, de valójában nem kapott értékpapírt a pénzéért, csak hamis igazolásokat állítottak ki neki erről. Ebben az esetben tehát a gyanú szerint a pénzügyi rendszeren kívüli bűncselekmény-sorozatról van szó.
Nem volt eredményes a PSZÁF vizsgálata
A QÉP néhány kirendeltségénél 2014. november 27-én az MNB fogyasztóvédelmi próbavásárlást végzett. Ez kizárólag az értékpapírok forgalmazásával kapcsolatos tájékoztatásra, illetve a kibocsátási tájékoztatóhoz kötődő fogyasztói tájékoztatásra vonatkozott, nem üzleti megbízhatósági (prudenciális) átfogó vizsgálat volt.
Azt megelőzően, hogy az MNB feltárta a QÉP-nél a visszaéléseket, utoljára 2013-ban végzett átfogó prudenciális felügyeleti vizsgálatot a PSZÁF, ez azonban nem tárta fel a visszaéléseket. Ez a vizsgálat azt állapította meg, hogy a társaságnál a pénz- és értékpapír fedezettség rendben van, azaz a társaság kezelésében megtalálható az ügyfelek részére kezelt pénz és értékpapír-állomány.
Ez azonban nem felel meg a valóságnak, a vizsgálat lezárásakor már több mint 135 milliárd forint fiktív állományt tartott nyilván a QÉP, csak a PSZÁF vizsgálata ezt nem volt képes feltárni – ismerteti az MNB alelnöke.
