A testület a tudományos élet, az üzleti szféra, a kutató világ elemzőiből állna, kiegészülve az állami szféra munkatársaival. A Központi Statisztikai Hivatal pénteken publikált adataiból a miniszter kiemelte: a korrigált adatok szerint a GDP 2015-ben a korábban jelzett 2,9 százaléknál gyorsabban, 3,1 százalékkal nőtt, 2014-ben pedig 4 százalékos volt 3,7 százalék helyett.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”100″]
Az államadósság 2015-ben 74,7 százalékra csökkent, a hiány pedig 2 százalék helyett 1,6 százalék lett, mindez azt mutatja, hogy Magyarország egyre közelebb kerül az ideális egyensúlyi állapothoz, amelyben az államháztartás hiány nélkül működik és minimálisan sem növeli az államadósságot – mondta.
A gazdaság jó pályán halad, ezt a fiskális egyensúlyt meg kell őrizni, amihez a konzervatív pénzügypolitika folytatása szükséges – tette hozzá.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A versenyképességi rangsorokról azt mondta: a napokban megjelent két elemzésből a svájci IMD versenyképességi rangsorában Magyarország két helyet lépett előre, a Világgazdasági Fóruméban (World Economic Forum – WEF) azonban 6 helyet rontott. Mindez azonban önmagában még semmit nem jelent, az ország relatív pozíciójával a magyar kormány sem elégedett – fejtette ki.
A hitelintézetek után most a kutatóintézeteken a sor, hogy az elmúlt években elért eredményeket reálisan tudják felmérni. Meg kell nézni a mintanagyságot, a vizsgált elemek számát – mondta, és példaként említette, hogy az IMD 340 gazdasági elemet vizsgál a versenyképesség megállapításához.
Minden egyes felmérés szerint Magyarország jelentősen javított makrogazdasági pozícióján, az adósság kezelésében, a hiánycsökkentésben, vagy a növekedés tartósságában – sorolta.
