A felzárkózáshoz nem elég például olcsó munkaerővel versenyezni ázsiai vetélytársainkkal, „több kell: tudás, hozzáadott érték kell, ahhoz képest, amit mások tudnak” – mutatott rá a gazdaságtervezésért és versenyképességért felelős szakpolitikus.
Már elindították a fejlesztést és tesztelést
Ezért a kormány célja az, hogy a magyar gazdaság növekedése tudás alapúvá váljon az eddigiekhez képest, ne csak Európa összeszerelő üzeme legyünk, hanem az országban már működő termelési folyamatok fokozatosan bővüljenek, fejlődjenek – tette hozzá.
Turóczy László jelezte: a következő hétéves európai uniós költségvetési ciklusban Magyarország 2,1 milliárd eurót fordíthat arra, hogy helyt álljon a kutatási és innovációs versenyben.
Gönczi Sándor, az Electrolux Lehel Kft. vezérigazgatója elmondta: a Széchenyi 2020 program keretében az elnyert 560 millió forint vissza nem térítendő támogatással együtt összesen 1,3 milliárd forint értékű kutatási-fejlesztési projektet valósított meg a svéd tulajdonú cég. Ennek eredményként a legkorszerűbb technológiát és környezetre tudatosan figyelő megoldásokat alkalmazva új hűtőgépek, fagyasztóládák és porszívók fejlesztését és tesztelését indították el, valamint az e tevékenységekhez szükséges infrastrukturális beruházásokat valósítottak meg.
Lehetőséget adna gyakorlati képzésre is
Olyan terméktípusokat hoztak létre, amelyeknél a legkorszerűbb technikai megoldásokat be lehetett építeni a termékekbe, valamint a munkafolyamatokba. A termékek és a gyártástechnológia minőségének és megbízhatóságának növelésére pedig a műszaki jellemzők mérésére szolgáló módszereket, illetve a mérési eszközrendszert is tovább fejlesztették – ismertette a cégvezető.
A projekt során a Electrolux Lehel Kft. a Miskolci Egyetem gépészmérnöki karával működött együtt, bevonva az egyetem tudásbázisát, kutatási lehetőségeit, oktatóit és hallgatóit. Az aktuális projekt sikeres megvalósítása után a cég és az egyetem a hosszabb távú együttműködés igényét is megfogalmazta, így többek között a Electrolux Lehel Kft. lehetőséget adna a hallgatók gyakorlati képzése során az ipari környezetben felmerülő fejlesztési feladatok megismerésére.
