Meglepő módon találunk olyan eseményeket is, amelyek bár katasztrofálisnak tűnnek Európa számára, valójában lehetőséget adnak arra, hogy a politikai uniót újra összerántsák. Elsőként a britek szavaztak arra, hogy elhagyják az Európai Unió kötelékét, ez pedig vízválasztó pillanat volt az Unió történetében és megannyi halaszthatatlan csúcstalálkozót indukált.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Ezt követően jött az újabb meglepetés, amikor Donald Trumpot választották meg az Egyesült Államok következő elnökének. Őt nem különösebben kedvelik Európában, sőt több vezető politikus nyíltan kiállt a jelöltségével szemben. Most az Európai Uniónak újra válságtanácskozást kellett tartania.
Csak erre volt szükségünk?
A Brexit (vagyis a britek kilépése az Európai Unióból) és Trump megválasztása valójában segíthet megmenteni a közösséget. A hat legnagyobb lélekszámú tagállamból ötben ugyanis emelkedik az Unió elfogadottsága. Az egyedüli ország, ahol csökken a szimpátia, az Spanyolország, ami nem meglepő az elmúlt évek gazdasági krízisét az ország megosztottságát ismerve (gondolhatunk itt például a madridi kormány és a katalánok ellentétére).
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A Bertelsmann Alapítvány felmérése szerint egy mostani népszavazáson a briteknél a megkérdezettek 56 százaléka az Unióban maradásra szavazna. Ez akkor is beszédes, ha az utóbbi időszak közvéleménykutatásaival kapcsolatban azt is megtanulhattuk, hogy az eredményekben sok hiba lehet.
Éves díjért uniós állampolgári jogok
Az Európai Parlament (EP) liberális frakciójának vezetője szerint az EU-párti britek éves díj ellenében hazájuk uniós tagságának megszűnése után is igényt tarthatnának azokra a jogosultságokra, amelyek az Európai Unió tagállamainak állampolgárait megilletik.
Arra a kérdésre, hogy miért figyelhető meg a közeledés az Unióhoz, igazából két kézenfekvő magyarázat lehet. Az egyik egyfajta várakozás: a britek nem járnak majd jól a Brexittel, a másik pedig a Trump győzelmétől való félelem (a felmérést még az elnökválasztás előtt készítették – a szerk.), hiszen így egy komoly gazdasági és katonai szövetségessel kapcsolatban erősödik a megbízhatatlanság. A felmérés eredménye az amerikai elnökválasztást követően halmozottan igaz lehet, a kelet-európai térségben kiváltépp.
Ezzel ellentétes hatást látunk?
A kontinens keleti felén azért ennél árnyaltabb a kép az Unióval kapcsolatban. A magyar miniszterelnök például üdvözölte Trump győzelmét és úgy tartja, megválasztásától a kapcsolatok javulhatnak. A Brexit miatt valóban vannak veszélyek a szabad munkavállalás korlátozásával kapcsolatban, ezek a remények szerint elenyészők lesznek a briteknél dolgozó vendégmunkások számára. Bár az ukránokkal kötendő szabadkereskedelmi megállapodást korábban a hollandok leszavazták, az Unió keleti tagállamai, köztük Magyarország is támogatja Kijev csatlakozási tervét. Az ukrán közeledés fontos lehet az integráció népszerűségének bizonyítására.
Silányabb brit növekedés
A múlt héten a brit kormány bejelentette, hogy további 21 600 milliárd forintnak megfelelő összeget használnak fel a következő négy évben a Brexit gazdasági hatásainak mérséklésére. A vezető politikusok és szakértők korábban hiába figyelmeztettek a kilépés negatív hatásaira. Ráadásul pont azokban a régiókban hagyták figyelmen kívül a figyelmeztetéseket és szavaztak a kilépésre, amelyeket a leginkább érinthetik a Brexit negatív hatásai.
Maradásra ösztönöznek?
Ezek a tényezők csökkentették a kedvet egy hasonló népszavazás kiírására a tagállamokban. Míg korábban a dánok 40 százaléka akart népszavazást az uniós tagságról, mára az arányuk tíz százalékra zuhant, elsősorban annak a hírnek a hallatán, hogy az angol font árfolyama történelmi mélységbe zuhant a szavazást követően.
Ausztriában a következő hónapban nagy eséllyel Norber Hofert választják elnöknek. Míg a szélsőjobb jelöltje korábban népszavazást követelt ebben a kérdésben, és bár az uniós tagsággal kapcsolatban mostanában pozitívabban nyilatkozott, a referendum kiírása továbbra is napirenden van.
Félelem az orosz medvétől
Trump elnökké választása növelte a félelmet, hogy a NATO meggyengül és az USA barátibb hangot üt meg Oroszországgal kapcsolatban. Ezek az eshetőségek pedig mélységesen aggasztják Európai vezetőit. Kelet-Európában és a Skandináv félszigeten emellett az orosz hadsereg fenyegetésétől is tartani lehet, ha az amerikai katonai jelenlét csökken.
Mint ismert, Trump a választások alatt azt ígérte, hogy a NATO csak azokat az államokat védi meg, amelyek pénzügyileg hozzájárulnak az együttműködés fenntartásához. GDP arányosan két százalékot kéne a részes államoknak hadászati célokra költeni, de ezt kevesen teljesítik az Unióban.
Joachim Gauck német elnök ezzel kapcsolatban sietett is közölni, hogy ideje mindenkinek a saját biztonságával foglalkozni. Meglepő volt ez tőle, aki korábban pont a hadsereg leépítését szorgalmazta. Trump megnyilvánulásai azonban arra engednek következtetni, hogy az USA már nem olyan megbízható katonai szövetséges mint korábban.
A NATO visszahúzódásából esetleg keletkezendő hadászati vákuumot azonban be kell majd tölteni. Így főleg a kisebb tagállamok nyomására, az Unió hadi ereje nőhet a következő időszakban. Megváltozhat emellett Brüsszel hozzáállása is a kontinens dolgaihoz. A jövőben kevesebb szó eshet a banánok méretének szabályozásáról és többet foglalkozhatnak a valós kérdésekkel, azokkal, melyek az embereket tényleg érdekel.
Így 2016 válhat azzá az évvé, amikor az Unió erős lökést kap az fennmaradásra, de persze a vég kezdő esztendője is lehet számára.
