Lemaradtunk a régiótól
A harmadik negyedévi magyar növekedés (az EU módszertana szerint 1,4 százalék) nemcsak regionális versenytársaink többségétől maradt el – a lengyel dinamika 2,1 százalék, a szlovák 3,2 százalék, a román 4,6 százalék volt – de az EU átlagát (1,8%) sem érte el.
A magyar gazdaság a negyedik negyedévben aligha lesz képes érdemi gyorsulásra, mivel a tavalyi utolsó negyedév kifejezetten kedvező volt, s a gazdasági várakozások lényegében stagnálnak.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Mit várhatunk?
A jövő évi kockázatokat növeli, hogy a populista, a globalizációt fékezni kívánó politikai erők nemzetközi előretörése lassíthatja a világkereskedelem bővülését, ami kedvezőtlen az exportorientált magyar gazdaság számára.
Emellett a világgazdaság eddigi kegyelmi állapota – rendkívül alacsonyak a kamatok és az energiaárak, ami nekünk előnyös – ha nem is ér véget, de a javulás nem folytatódik. Ugyanakkor Magyarországon az EU-támogatások újra kezdődő dagálya hatására a beruházások emelkedni fognak, amit fokoz a lakásépítés élénkülése – közölte a GKI.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A bruttó bérek emelkedése a munkaerőhiány és a minimálbér 15 százalékos, erőltetett emelése következtében minden bizonnyal gyorsul, ami – az infláció 0,5 százalékról 1,5 százalékra gyorsulását is figyelembe véve – valószínűvé teszi az idei 7 százalék körüli reálkereset-növekedés és 4-5 százalékos fogyasztásbővülés megismétlődését. Kétséges, hogy a valóban minimálbéren foglalkoztató cégek egy része képes lesz-e a bérköltségek emelkedését elviselni, ami „szürkülést” okozhat. Minél nagyobb a béremelés, rövidtávon annál nagyobbak lesznek a versenyképességi gondok.
Az ipari termelés jövő évi szerény gyorsulása a kivitelben is tükröződni fog, az import bővülése azonban a belföldi felhasználás felpörgése – a beruházási visszaesés bővülésre váltása – miatt ennél lényegesen gyorsabb lesz. Ráadásul várhatóan a cserearány-javulás is véget ér. Mindez csökkenti az egyébként nagyon magas aktívumot. Ugyanakkor ezt a kiesést a beérkező EU-transzferek több mint ellensúlyozzák, így a folyó fizetési és tőkemérleg egyenlege jövőre ismét emelkedik.
Egyre többet fog költeni az állam
Az államháztartás egyenlege október végén példátlan módon csaknem 60 milliárd forint többletet mutatott. Ebben a beruházási kiadások és a kamatköltségek csökkenése, a növekedési adóhitel következtében megugró társaságiadó-bevételek (főleg GE), az EU tavalyról áthúzódó átutalásai, a földértékesítés bevételei, továbbá a jövedelmekhez kötődő bevételek növekedése játszotta a fő szerepet – áll a GKI közleményében.
Az év hátralevő részében és főleg jövőre azonban az állami költekezés erősödése várható. Az államháztartás hiánya 2017-ben is 3 százalék alatt marad, miközben az államadósság közel évi 1 százalékpontos csökkenése megfelel az EU igényeinek. E kedvező tények ellenére a jogbiztonság hiánya megakadályozza, hogy a magyar gazdaság régiós versenytársaihoz hasonló ütemben fejlődjön.
