Változnak a támogatások
Az EP a Tanács képviselőivel folytatott egyeztetésen kivívta a fiatal gazdálkodóknak juttatott extra támogatásokat: a fiatal gazdáknak az első 25-90 hektárjuk után 25 százalékkal több támogatást kell kapniuk. A kis földterületen gazdálkodók is több forráshoz juthatnak, míg a 150 ezer eurónál több támogatásra jogosult nagy földbirtokok után az e fölötti összeg legalább öt százalékával kevesebb jár majd.
Az új közös agrárpolitika (KAP)
A KAP reformja 2010-ben indult a Parlamentben, végső fázisába pedig 2013 júniusába ért, amikor a Parlament, a Tanács és a Bizottság tárgyalói a legfontosabb kérdésekben megkötötték a politikai megállapodást. A plenáris ülés egy újabb tárgyalási fordulót és az utolsó vitás kérdések rendezését követően tartotta meg a végszavazást. Az elfogadott jogszabálycsomagban a 2015-2020 közötti uniós agrárpolitikára vonatkozó négy rendelet, illetve a 2014-es átmeneti évre vonatkozó rendelet található.
Az új agrárpolitika értelmében a tagállamoknak járó közvetlen kifizetések 30 százalékát csak akkor lehet kifizetni a gazdálkodók számára, ha azok betartják a kötelező környezetvédelmi szabályokat, például terménydiverzifikációt alkalmaznak, illetve fenntartják az állandó mezőket és az „ökológiai jelentőségű területeket”.
A parlament azt is elérte, hogy a gazdálkodói szervezetek több segítséget nyújthassanak termelőiknek a piac ingadozásainak kivédéséhez és a beszállítói szerződések megkötésére irányuló ártárgyalások lebonyolításához, a versenyjog megsértése nélkül.
Elégedettek a magyar képviselők
Glattfelder Béla fideszes EP-képviselő a szavazás után kiadott közleményében kiemelte: Magyarország esetében nemcsak megőrizni, hanem még növelni is sikerült az agrártámogatások összegét a következő hétéves költségvetési ciklusra: a magyar gazdák 20 százalékkal több támogatáshoz juthatnak, mint 2007 és 2013 között.
Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő a plenáris vitában úgy értékelte az agrárpolitikai reformot, hogy ennek nyomán a korábbinál jóval nagyobb mozgástere lesz a tagállamoknak. Magyarország mozgásterét növeli, hogy az új tagállamok 2015-től kezdve nemzeti támogatásuk 13 százalékát olyan érzékeny ágazatok támogatására fordíthatják, mint az állattenyésztés, a kertészet, illetve a szőlészet – tette hozzá.
Fontos eredménynek nevezte azt is, hogy lehetőség nyílik az öt hektár alatti kisgazdaságok egyszerűsített támogatására, így Magyarországon több százezer család megélhetése javulhat 2015-öt követően.
