2024 március 28

Tényleg semmi szükség Paks II-re?

A forgatókönyvek

Az európai Zöldek által megrendelt, Magyarország jövőbeli energiarendszerének teljes körű, összes szektorra kiterjedő vizsgálata során négy különböző energia forgatókönyvet vizsgáltak meg részletesen.

A hivatalos magyar, a Nemzeti Energiastratégiára alapuló jövőkép az ATOM nevet kapta. Ebben Paks II és jelentős gázerőművi-kapacitások megépítésével, mérsékelt megújulóenergia-felhasználással, és az energiaigény kismértékű növekedésével számoltunk.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]

A ZÖLD forgatókönyv azt vizsgálja, milyen lenne a jövő, ha a technológiailag és gazdaságilag is megvalósítható megújuló és energiahatékonysági potenciál jelentős részét kiaknáznánk, több mint 40%-os végső energiamegtakarítást elérve 2050-re.

A két KÖZTES forgatókönyv pedig azt vizsgálja, hogy egyik esetben a megújulókra, a másikban pedig inkább az energiatakarékosságra fókuszálva milyen következményekkel járna Paks II kiváltása.

Így változna az energiafogyasztás

Az alábbi diagram szemlélteti, hogy a zöld és a köztes-B forgatókönyv megvalósulása révén jelentősen tudna csökkenni az ország energiafelhasználása, elsősorban a lakóépületekben elérhető megtakarítások révén. A hivatalos, atom szcenárióban viszont az energiafogyasztás a jelenlegihez képest emelkedne.

A megújulók 2050-ben az áramtermelés 62%-át biztosítanák a KÖZTES-A, 83%-át a ZÖLD szcenárióban. A teljes primerenergia-ellátásban 26, illetve 51%-ot tennének ki a megújuló energiaforrások. Az ATOM szcenárióban a megújuló energiaforrások az elektromos áramtermelés mindössze 24%-át, a primerenergia ellátás mintegy 15%-át fedeznék 2050-re. Így a 2020-2050 közötti időszakban csak elenyésző mértékben nőne a megújuló energiaforrásokból előállított energia aránya a 2020-ig kitűzött 14,65%-os (bruttó végső energiafelhasználásra vonatkozó) megújuló részarány elérése után.

Elavult az infrastruktúra

Az összes forgatókönyv megvalósítása jelentős beruházásokat igényel a következő évtizedekben, mivel a meglévő energiatermelési infrastruktúra jelentősen elöregedett, nem hatékony, így alapos átalakításokra, fejlesztésekre szorul.

Abban az esetben, ha az ország az ATOM szcenárió, azaz elsősorban a fosszilis és nukleáris kapacitások fejlesztése mellett dönt, akkor már a következő években, 2030 előtt magas beruházási költségek jelentkeznek az új paksi atomerőművi blokkok felépítése kapcsán. Ha az ország inkább a ZÖLD vagy a KÖZTES szcenáriók, azaz a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság mellett teszi le a voksát, akkor a költségek később, időben jobban elosztva jelentkeznek.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Az ATOM forgatókönyvben az új atomerőmű beruházási költségei mellett jelentős tüzelőanyag-költséggel kell számolni hosszú távon, amelyhez a szén-dioxid-kibocsátások magas költsége kapcsolódik. A még működő hagyományos erőművek tüzelőanyag-költsége 2030-ban még a ZÖLD forgatókönyvben is jelentős összeget tesz ki, 2050-re viszont e tekintetben jelentős különbségek várhatóak az ATOM és a ZÖLD forgatókönyv között.

2030 és 2050 között a ZÖLD forgatókönyv beruházási és a hálózatfejlesztés költségei ugyan magasabbak, mint az ATOM szcenárióban, összességében azonban jelentős költségcsökkentés érhető el a kisebb tüzelőanyag-igény illetve a szén-dioxid-kibocsátás költségének alacsony szintje miatt.

Így a villamosenergia-rendszer összes költsége – beleértve az erőművi beruházásokat, a hálózattal kapcsolatos fejlesztéseket, a szén-dioxid-kibocsátás költségét és a tüzelőanyag-költségeket is – az ATOM szcenárióban 2030-ig 52 milliárd euró, a ZÖLD szcenárióban pedig 41 milliárd eurót tesz ki, míg a 2030-2050 időszakban 130, illetve 87 milliárd euró becsülhető. Látható, hogy ha a két időszak költségeit összesítjük, akkor a mától 2050-ig terjedő időszakban az atom forgatókönyv teljes költsége több mint 180 milliárd, míg a zöld úté kevesebb mint 130 milliárd euró.

A zöld forgatókönyv követése tehát nem csak a klímavédelem és az energiabiztonság szempontjából, hanem gazdaságilag is egyértelműen kedvezőbb, azaz olcsóbb, mint a hivatalos magyar energiapolitika által javasolt út. Az irány egyértelmű.