A Reuters által megszerzett belső dokumentumok szerint a Meta 2024-es bevételének jelentős hányada csalásokat és tiltott hirdető kampányokból származott. A platformokon napi szinten akár 15 milliárd „magas kockázatú” hirdetés is megjelent. A cég reagált, de a gyakorlati védelem továbbra is hiányos.
Miről szólnak a dokumentumok?
Elképesztő dokumentumokat tárt a nyilvánosság elé a Reuters. A birtokukba került belső Meta‑iratok szerint a cég 2024‑ben a bevételeinek ténylegesen 10 százaléka, azaz több tízmilliárd dollár származott csalásokhoz és tiltott árukhoz kapcsolódó hirdetésekből. A jelentések szerint a platformok naponta körülbelül 15 milliárd „magas kockázatú” csaló hirdetést jelenítenek meg, és a vállalat részben pénzügyi eszközökkel felárakkal próbálja kezelni a problémát.
Mekkora a probléma?
A dokumentumok szerint a Meta 2021–2024 között nem tudta azonosítani és megállítani a csaló hirdetések lavináját, amelyek a Facebook, Instagram és WhatsApp felhasználókat érték.
A jelentésekben olvasható, hogy a Meta tudott erről és mérte a visszaélések mértékét, plusz több éven át titkolta az átverős kampányokat. A reklámok között találhatók voltak hamis e‑kereskedelmi ajánlatok, megtévesztő befektetési lehetőségek, illegális online kaszinók és tiltott gyógyászati termékek értékesítések. Ezek mind komoly fogyasztóvédelmi és jogi kockázatot jelentettek a közösségi médiában.
Hogyan működtek az átverések a gyakorlatban?
A dokumentum részletezi, hogy sok gyanús hirdető már ismert volt a Meta rendszere előtt, mégis hirdethettek. Ennek a hátterében az áll, hogy a cég akkor vette le hirdetéseket, ha az automatizált rendszerek legalább 95 százalékos bizonyossággal jelzik a csalást. Ha csak gyanús, akkor a Meta felárat számít fel a hirdetőnek. Viszont az is kiderült, hogy akik ezekre a hamis hirdetésekre kattintottak azok újabb hasonló csalásokkal találkozhattak a Meta algoritmusának köszönhetően.
A felhasználókatat is érhették veszteségek nemcsak a bizalomvesztés
A felhasználók többször találkozhatnak hasonló átverős tartalmakkal, mert az algoritmus a kattintási minták alapján több hasonlót jelenít meg. Ez lefelé húzta a platformok hírértékét és növeli az online csalások áldozatainak számát. A fogyasztók anyagi veszteséget szenvedhetnek, és nőtt az általános bizalmatlanság a hirdetések iránt.
Hogy reagált a Meta?
A Meta szóvivője szerint a Reuters dokumentumai „szelektív képet” mutatnak, és a tíz százalékos arányt túlzó. A vállalat közleményében hangsúlyozta, hogy folyamatosan fejleszti a csalásellenes rendszereit, és szerinte az újabb számítások arányát csökkent. Pontosított adatokat nem közölt a vállalat, de az újabb számítások szerint az arány alacsonyabb. A belső iratok azt jelzik, hogy az egyes osztályai „legátverősebb” listákat készítettek, és gazdasági eszközökkel például felárral próbáltak hatni a gyanús hirdetőkre.
A hirdetők mennyit tudhattak erről?
Hirdetők számára kulcsfontosságú a saját márka védelme és minden esetben ellenőrizni kell, milyen környezetben jelennek meg a hirdetéseik, és igényelni a hirdetési partner által biztosított transzparenciát. A szabályozóknak és fogyasztóvédelmi hatóságoknak felül kell vizsgálniuk a platformok ellenőrzési mechanizmusait, és feloldható eszközöket, jogi kötelezettségeket kell előírni a felelős hirdetéskezelés érdekében.
Miért fontos ez helyi piacoknak?
Magyarországon és a régióban a Meta platformjai széleskörű elérést biztosítanak, ezért a helyi fogyasztók és kisvállalkozásokat is érintettek lehettek az átverésekben. Lokális hirdetések esetén fontos a magyar nyelvű szabályozás, a helyi ügyfélszolgálat és a magyar hatóságokkal való együttműködés. Helyi vállalkozásoknak ellenőrizni kell, hogy hirdetéseik nem jelennek-e meg két oldalakon vagy csaló kampányok mellett.
Mi következhet a piacon és a szabályozásban?
A dokumentumok nyilvánosságra kerülése erős politikai és szabályozói reakciókat válthat ki. Több ország gyorsabb és szigorúbb beavatkozást kért a közösségi platformokkal szemben, kötelező átláthatósági jelentéseket és gyors reagálási mechanizmusokat írhatnak elő. A Meta üzleti modelljének egy részét érintheti ez, ha a hirdetési értékcsatornákat jogi korlátozások elé állítják.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvános és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash
