A szén-monoxid fűtőanyagok vagy üzemanyagok égése során keletkezik. Mérgezés leggyakrabban a nem megfelelően szellőző kályhák, kazánok használatakor, vagy nagy mennyiségben felszaporodó kipufogógázban fordul elő. Gyakori, hogy eldugult vagy rosszul vezető kémények, rossz tömítésű kazáncsövek okozzák a problémát. A fusimunka, a szakértelem hiánya és az elhanyagolt fűtőberendezések nagyon komoly, akár életveszélyes következményekkel is járhatnak – hívta fel a figyelmet Kincs István az Őrmester kft. szakértője.

A szén-monoxid (CO) színtelen, szagtalan, ízetlen gáz, így nagyon nehéz azonnal felismerni.  A legnagyobb probléma az, hogy szén-monoxidérzékelő nélkül gyakorlatilag észrevehetetlen, általában csak a rosszullét vagy hányinger figyelmeztet jelenlétére.

Panaszok, tünetek

A tünetek sajnos nem specifikusak, sok más betegség is okoz hasonló panaszokat.  Ezért is gyakori, hogy a beteg nem gondol a mérgezésre, más, kisebb problémára – például influenzára – gyanakszik. A szénmonoxid légtérbe került koncentrációjától függően a tüneteknek és panaszoknak 3 szakaszát különböztethetjük meg:

1. fázis: fejfájás, szédülés, hányinger, hányás, főként az alsó végtagokon jelentkező gyengeség, bénulás

2. fázis: görcsrohamok, rángatózás, szívritmuszavarok, alacsony vérnyomás, hányás, görcsroham

3. fázis: eszméletlenség, petyhüdt izomzat, légzésbénulás, akár halál is bekövetkezhet

Mi a teendő?

Legfontosabb feladat a megelőzés: a kémények, kazánok, kályhák szakszerű beszerelésével, ellenőrzésével általában elkerülhető lenne a mérgezés. A kazán-helyiség szellőztetését és a kémények műszaki állapotát a szakhatóság folyamatosan ellenőrzi. A lakásunkat rendszeresen szellőztetni kell, mert így az esetleg alacsony koncentrációjú szénmonoxid nem tud felgyűlni.

Ne működtessünk benzines motort, autót zárt térben! Rendkívül veszélyes – főleg ilyenkor télen – járó motorral parkoló személygépkocsiban éjszakázni. Ha már elkerülhetetlen a gépkocsiban veszteglés, akkor gondoskodni kell az utastér szellőztetéséről. Sajnos viszonylag sok tragédia történt már járó motorral veszteglő autó utasterében elalvó személyekkel. Még szén-monoxidmérgezés nélkül is elhasználódik a levegő a zárt utastérben.

Figyelmeztetés!

A Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete néhány éve így tájékoztatott: Budapesten 44 ezer veszélyes kémény van, ezekből 23 ezer bármikor szénmonoxid-mérgezést okozhat, és majdnem százezer budapestit veszélyeztetnek. Országosan százezer is lehet a veszélyes kémények száma.

Viszonylag olcsón beszerezhetőek szén-monoxidérzékelő készülékek, melyek kritikus értéket meghaladó szint felett éles hangjelzéssel figyelmeztetnek a bajra. Mindenkinek ajánlom beszerzését, főként, ha korszerűtlen kazánt, kályhát működtetnek.

Hol kell elhelyezni a szén-monoxidjelző berendezést?

A szén-monoxidjelző berendezést a tüzelőberendezés helyiségében fejmagasságban célszerű elhelyezni, minél távolabb a párakibocsájtási pontoktól (zuhanyfülke). Elsősorban a szén-monoxid jelzőhöz mellékelt használati utasítás szerint járjunk el.

Október óta kötelező szén-monoxid-érzékelőt használni azokban a bölcsődékben, óvodákban, iskolákban, kórházakban és bentlakásos intézményekben (idősotthonokban, rehabilitációs intézményekben), szórakozóhelyeken, szállodákban és panziókban, amelyekben a közösségi helyiségben vagy a vele egy légtérben lévő helyiségben nyitott égésterű tüzelőberendezés van. Azokat az új épületeket pedig, amelyek nyitott égésterű tüzelőberendezéssel vannak felszerelve, már csak akkor lehet használatba venni, ha szén-monoxid-érzékelő működik bennük.

Készülékek

December eleje óta csak az EU tagállamaiban és Törökországban gyártott vagy forgalomba hozott, illetve az izlandi, liechtensteini, valamint a norvég gyártású érzékelőket fogadják el a hatóságok.

A jogszabályi előírások teljesülését a kéményseprők vizsgálják a kémények időszakos ellenőrzésekor. Ők ellenőrzik a szén-monoxid-érzékelő működőképességét is, hiányosság vagy szabálytalanság esetén értesítik a tűzvédelmi hatóságot, amely figyelmezteti az ingatlan tulajdonosát. Ha a tulajdonos nem tesz eleget kötelezettségének, a hatóság ötezertől harmincezer forintig terjedő bírságot szabhat ki.