Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón összegezte az elmúlt öt év tapasztalatait. Az Alap 2011 nyarán azzal a céllal indult, hogy a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) is megkapják a lehetőséget kockázati tőke bevonására, hiszen korábban nem volt elérhető megfelelő tőkekonstrukció.
Értékes tapasztalat
A vezérigazgató szerint számos tapasztalattal lettek gazdagabbak az évek alatt, amelyet a későbbiekben is hasznosíthatnak. A magyar kkv-k számára a vállalkozás vezetésének megtartása fontos kérdés, ezért az alapkezelő a 49 százalékos részesedést soha nem lépte túl.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
A befektetések során partneri viszonyra törekedtek a cégekkel, ezért saját eszközeikkel támogatták a fejlesztést és a hosszú távú működést például forrásszerzéssel vagy pénzügyi tervezéssel. Az átláthatóság alapvető feltétel a befektetések esetében, ezt segítették könyvvizsgálóval, monitoring rendszerrel és felügyelőbizottság létrehozásával.
Csuhaj V.Imre elmondta, hogy a tranzakciók 80 százalékánál nemcsak a befektetett tőkét kapták vissza, hanem hozamot is sikerült elérni. Az Alap jelentőségét mutatja, hogy a HVCA statisztikái alapján 2014-2015-ben az SZTA aktivitását tekintve piacvezető volt Magyarországon. A cél az, hogy a további sikeres exitekkel és a nemrégiben kapott plusz állami forrásokkal újra befektessék a rendelkezésre álló tőkét. A befektetésre több szektorban is találni lehetőségeket, ami a diverzifikált portfólió miatt fontos – mutatott rá a vezérigazgató.
Az SZTA fókusza a jövőben az iparra, az egészségiparra, biotechnológiára, a divat és designiparra, víz-, szennyvíziparra, környezetgazdálkodásra és informatikára terjed ki.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Összhangban a gazdaságpolitikával
Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) uniós források felhasználásáért felelős államtitkára elmondta, hogy a száz százalékban állami tulajdonban lévő alapkezelő tőkebefektetéseinek köszönhetően eddig 1500 munkahely jött létre a kkv-szektorban, az alap 2020-as kifutásáig pedig összesen mintegy 3000 munkahely keletkezhet, aminek révén több mint kétezer családnak sikerül megélhetést biztosítani. A tőkebefektetésben részesült cégek az elmúlt években több mint 18 milliárd forint közterhet fizettek be az államháztartásba, több mint félmilliárd forinttal nettó áfabefizetők voltak, és mintegy 2 milliárd forint járulékot is befizettek.
Az államtitkár emlékeztetett, hogy ősszel a kormány meghosszabbította az SZTA működésének idejét, feltőkésítésről döntött, és újabb alapok létrehozását támogatta. A döntésnek megfelelően létrejöhetett az új, Irinyi Kockázati Tőkealap és Irinyi II. (Közép-Magyarország) Kockázati Tőkealap 8-8 milliárd forint tőkével. A hazai kis- és középvállalkozások tőzsdei megjelenését elősegítő tőkebefektetésekre létrejöhet a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap 20 milliárd forint tőkével. Ugyancsak létrehoznak egy alapot a hazai kkv-k Kárpát-medencei gazdasági tevékenységének elősegítésére Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Alap néven, 20 milliárd forint tőkével.
Keresik a tőzsdeképes cégeket
A kis- és középvállalkozások tőzsdei megjelenésének elősegítésére is létrejött egy alap, a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap 20 milliárd forint tőkével. A BÉT új tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az NGM között tárgyalások folynak arról, hogyan lehetne életet lehelni a magyar tőkepiacba, ennek egyik ága az európai uniós források felhasználása. Tárgyalnak ezzel összefüggésben egyebek mellett az adózásról, a szabályozásról is.
A tőzsde kiadványa szerint 50-100 olyan vállalkozás lehet, amelyek reálisan elindulhatnak a tőzsdére lépés útján. Hozzátette, elégedett lenne, ha évente 5-10 kkv-t tőzsdére tudnának segíteni – mondta el Rákossy Balázs.
Olvastad már? Indul a roham a magyar cégekért?
Csökkenő kockázatok mellett folyamatosan nő a magyar cégek iránti befektetői érdeklődés. Érdemes tehát elgondolkodni a tőkebevonás különböző formáin, köztük a tőzsdei bevezetésen.
