Kiva
A közleményben kiemelik, hogy az áttérésre jogosult, foglalkoztatottal rendelkező cégeknek több mint 80 százaléka jobban jár ezzel az adóformával. Az érintettek összességében 1 milliárd forintot spórolhatnak majd, és az adminisztráció is csökken – írták.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Bármikor lehet kivára váltani év közben is, de a 2016-os zárás miatt legkésőbb decemberben érdemes dönteni – hívta fel a figyelmet az NGM. A kiva további 1 százalékponttal, 13 százalékra mérséklődik 2018-ban – ismertette Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban.
Kinek érdemes?
A közlemény szerint a kivára váltást azoknak a cégeknek érdemes átgondolniuk, amelyek bértömege nagyobb a nyereségnél. Hozzátették, azoknak a vállalatoknak is érdemes újraszámolni, akik növekedésre fordítják vissza a nyereségüket. Ebben segít most a frissített kiva-kalkulátor, amely pontosan kiszámítja, hogy mennyi közterhet lehet megtakarítani ezzel a speciális adózási móddal.
A feltételeknek is több cég tud megfelelni, hiszen az eddigi 25 helyett 50 foglalkoztatottig választható a kiva, és a vállalkozás mindaddig a kisvállalati adó hatálya alatt maradhat, amíg a foglalkoztatottak száma nem haladja meg a 100-at.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az NGM közleménye szerint még több erősödő magyarországi középvállalkozásnak kínál alternatívát az a változás, amely jövőre a duplájára emeli a már kivázó cégeknél a kiva alanyiság megszűnését eredményező értékhatárt. A belépési értékhatár továbbra is 500 millió forint marad, azonban mindaddig a kivában maradhat a cég, amíg el nem éri az 1 milliárd forintos bevételt.
A kiva mértéke jövőre a törvény által meghatározott adóalap 14 százaléka, amelynek teljesítésével a cég mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól – összegezték.
A kiva kalkulátor és a változásokról az összefoglaló az alábbi linken érhető el: https://www.kormany.hu/hu/dok?source=8&type=407#!DocumentBrowse
Vidékfejlesztés
Négyszázmillió euró vidékfejlesztési hitelkeretről szóló megállapodást írt alá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Vazil Hudák, az Európai Beruházási Bank (EIB) alelnöke csütörtökön Budapesten.
Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a hitelkeret szerződés célja, hogy segítse a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását, a vállalkozások fejlődését a mezőgazdaság, az erdőgazdaság az élelmiszeripar területén.
A hitel a Vidékfejlesztési Programban megvalósuló projektek hazai központi költségvetési forrásainak refinanszírozását biztosítja. Magyarország a hitelkeretet a szerződés alapján 2020 végéig használhatja fel. A hitel olyan magyar mezőgazdasági beruházások társfinanszírozását szolgálja, amelyek támogatást kapnak az európai mezőgazdasági és vidékfejlesztési alaptól – fejtette ki.
Kedvező hitel
A miniszter kiemelte, hogy a hitelkeret hozzájárul ahhoz, hogy a Vidékfejlesztési Program eredményes legyen, a magyar mezőgazdaság versenyképessége javuljon, támogatja a vidéki munkahelyek létrejöttét, és a regionális egyenlőtlenségek oldását is segíti.
A nemzetgazdasági miniszter hozzáfűzte, hogy a hitelkeret felhasználása lehetővé teszi új, innovatív technológiák bevezetését, új ismeretek megszerzését segítő képzési és tanácsadási rendszerek fejlesztését, erdőterületek életképességének javítását, természeti katasztrófák által érintett mezőgazdasági területek termőképességének helyreállítását, a vállalatoknak nyújtott tanácsadási és üzletvezetési szolgáltatások bővítését.
Varga Mihály hangsúlyozta: az EIB nem profitorientált szervezetként nemzetközi összevetésben kedvező feltétellel nyújtja a hitelt. A miniszter kijelentette, hogy az Európai Beruházási Bank, amely az Európai Unió bankjaként széleskörű tapasztalatokkal rendelkezik uniós programok megvalósítása terén, fontos partnere a magyar államnak.
A nemzetgazdasági miniszter megjegyezte: a magyar gazdaságpolitika elismerésének tartja, hogy az EIB a nyáron Budapesten nyitott irodát.
Versenyképesség növelése a cél
Vazil Hudák, az EIB alelnöke elmondta, hogy a versenyképesség érdekében támogatják az országok tradicionális gazdasági szektorait, segítik a munkahelyek megőrzését, igyekeznek a területi különbségeket csökkenteni, illetve javítani az emberek életminőségét.
Hozzátette, hogy az EIB hitelkerete és az európai uniós források lehetővé teszik, hogy javuljon az országok versenyképessége, gazdasági termelékenysége.
