Lebukott az uniós biztos
A szervezet brüsszeli központja arra szólította fel az Európai Uniót, hogy fokozza a küzdelmét a pénzmosás ellen, és hozzon létre nyilvános adatbázist azokról, akiknek üzleti érdekeltségeik vannak offshore cégekben.
A TI az után emelte fel hangját az ügyben, hogy ismeretlenek iratokat szivárogtattak ki az adóparadicsomként elkönyvelt Bahamai Közösség cégnyilvántartásából, amelyekben többek között Neelie Kroes egykori holland uniós biztos neve is szerepel, aki – mint kiderült – 2000-től 2009-ig igazgató volt a Mint Holdings Ltd. nevű cégnél, és ezt nem hozta nyilvánosságra, pedig az Európai Bizottság (EB) tagjaként valamennyi érdekeltségéről nyilatkoznia kellett volna.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Carl Dolan, a Transparency International európai igazgatója hangsúlyozta, a kiszivárogtatás nélkül titokban maradt volna Kroes kapcsolata az offshore céggel. „Épp ezért lenne kulcsfontosságú nyilvános adatbázist vezetni a cégek tulajdonosairól, amelyben a civil szervezetek, az újságírók és maga az Európai Bizottság is ellenőrizhetné az esetleges összeférhetetlenségeket” – jelentette ki.
Neelie Kroes 2004-től 2014-ig volt a bizottság tagja, dolgozott versenyjogi biztosként, majd a digitális ügyekért felelős uniós biztosi tisztséget töltötte be.
Bukhatja nyugdíját, aki csal
Ugyancsak csütörtökön az EB szóvivője arról számolt be sajtótájékoztatóján, hogy Jean-Claude Juncker, a brüsszeli testület elnöke levelet írt Neelie Kroes-nak, amelyben a helyzet tisztázására kérte. Margaritisz Szkínász azt is közölte, hogy vizsgálatot indítottak annak felderítésére, hogy a Mint Holdings kapcsolatban állt-e olyan cégekkel, amelyek ügyében döntenie kellett a bizottságnak, mialatt Kroes a testület tagja volt.
„Szigorú szabályaink vannak, és fontos, hogy ezeket mindenki betartsa” – szögezte le a szóvivő.
A szabályok értelmében az uniós biztosok elveszíthetik a tisztségük betöltése során megszerzett nyugdíjjogosultságukat, amennyiben nem tartják be az etikai kódex előírásait.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Nem tilos, de gyanús
A kiszivárogtatott fájlok 175 888 offshore cégről, alapítványról, vagyonkezelő társaságról tartalmaznak adatokat. Valamennyit 1990 és 2016 között alapították.
A Bahama-iratokról beszámoló Süddeutsche Zeitung című német lap az első összeállításában kiemelte, hogy nem törvénysértő offshore vállalatot alapítani vagy vezetni, de nem ritkán adókerülésre, illegálisan szerzett jövedelem eltitkolására, törvénytelen üzletek elrejtésére használják az ilyen társaságokat, és a Panama-iratok néven ismert adatbázis, vagy éppen az atlanti-óceáni Bahama-szigetcsoportról szerzett fájlok és hasonló kiszivárogtatások révén le lehet leplezni közszereplők eltitkolt üzleteit.
Olvasta már? Offshorozáson kapták a brit minisztert
Kiszivárogtatott dokumentumok szerint offshore befektetési cégekben töltött be igazgatói tisztségeket Amber Rudd brit belügyminiszter.
