Cséfalvay Zoltán, Magyarország OECD-UNESCO-nagykövete kifejtette, az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) legfrissebb jelentése szerint ebben az évben nem lesz hatása a brit gazdasági növekedésre a Brexitnek, jövőre egy százalékos növekedést prognosztizálnak, ami 1 százalékponttal alacsonyabb a Brexitet megelőző növekedéshez képest.
Az OECD tanulmánya szerint minden brit háztartásra számítva 2200 fontnyi veszteséget okoz a kilépés és 3 százalékkal alacsonyabb gazdasági növekedést, mintha tagok maradtak volna – ismertette.
Sok a kiszámíthatatlan tényező
Terták Elemér, a Global Legal Entity Identifier Foundation igazgatósági tagja egyetértett a nagykövettel abban, hogy közvetlenül a népszavazást elbizonytalanodás követte. A kereskedelempolitikában öt lehetséges forgatókönyvről beszélnek, de ezekről még a brit kormányon belül is viták vannak.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
A pénzügyi szolgáltatások teszik ki a britek szolgáltatásexportjának jelentős részét: Európán belül 17 százalék a piaci részesedésük, ami megfelel Németország és Franciaország együttes teljesítményének.
Számos bizonytalansági tényező van szerinte, a kétoldalú tárgyalások időigényessége a pénzügyi tervezést is nehezíti.
Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár túl korainak nevezte a hosszú távú gazdasági hatásokról bármilyen megjegyzést tenni. Elmondta, a közvetlen negatív hatások nem érzékelhetők a jóslatokkal ellentétben. Mivel az Európai Unión belüli jogi-intézményi következmény nem látható, a gazdasági hatásokat is nehéz hosszú távon megbecsülni – fűzte hozzá. Magyarország erős Európában érdekelt, a V4-ek ereje nő Európán belül – közölte.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Brexitből siker?
Iain Lindsay brit nagykövet szintén azt emelte ki, hogy túl korai a gazdasági hatásokról bármit mondani. A piaci bizalom megtartásán dolgoznak a rövid és hosszú távú kockázatok csökkentésével együtt, hogy sikerré tegyék a Brexitet. A brit kormány előnyökre szeretne szert tenni a globális lehetőségekből, amelyek megnyíltak.
„Az EU-ból válunk ki, de a világ többi részével szemben erősebb lesz az együttműködés” – mondta.
Hozzátette: többé nem korlátozza őket Brüsszel a versenyképességben, Nagy-Britannia európai Szingapúr lehetne. Azaz olyan társadalom, ami a szabadkereskedelemre és az üzleti tevékenységekre koncentrál, eközben fenntartja a szociális értékeket.
Fellegi Tamás korábbi nemzeti fejlesztési miniszter szerint „sokismeretlenes” egyenletről van szó, nem tudni, pontosan mi fog történni, és mikor. A Brexit előtti forgatókönyvekből szerinte semmi nem valósult meg, egyértelműnek nevezte, hogy a közép és hosszú távú stratégiai döntéseket a vállalatok elhalasztják. Az amerikai nyomás arról szól, hogy olyan megoldásokat kell találni, ami mindenkinek kedvező – tette hozzá.
