Közel 150 ezer ukrán
Ukrajnából az említett időszakban 149 ezer, Szlovákiából pedig 78 ezer személy kapott letelepedési vagy hosszú távú tartózkodási engedélyt a cseh hatóságoktól. A harmadik helyen a vietnámiak (47 ezer), a negyediken pedig az oroszok (44 ezer) vannak. A más országokból bevándoroltak száma alacsonyabb. Megugrott a Romániából érkezők száma, s jelenleg már majdnem tízezer román állampolgár telepedett le Csehországban.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Szakértői becslések szerint azonban ezek a számok a valóságban jóval nagyobbak, tehát a külföldiek száma magasabb, mint az a hivatalos statisztikákból kitűnik.
Magyarországról az elmúlt évtizedben a hivatalos statisztika szerint több mint háromezer ember települt át Csehországba. A tavalyi év végén hivatalosan 3115 magyar állampolgár élt tartósan Csehországban. Becslések szerint a valóságban ez a szám is nyilván magasabb.
A hivatalos kimutatás szerint jelenleg a bevándorlók Csehország lakosságának 5-6 százalékát teszik ki.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Mindenki Prágába!
Csehországban Prága magasan a legvonzóbb hely a külföldiek számára, ott telepedett le a bevándoroltak 38 százaléka. A hivatalos kimutatás szerint 2015 végén idegenek tették ki az 1,1 milliós cseh főváros lakosságának 13,5 százalékát. Nem hivatalosan azonban 20 százalékról ír a cseh sajtó.
A statisztikai hivatal elemzésében rámutat, hogy a külföldiek nagymértékű betelepedése Csehországba eddig nem okozott komolyabb gondokat, feszültségeket. Ennek egyik magyarázata, hogy az Ukrajnából, Szlovákiából és Oroszországból érkezetteknek nincsenek nyelvi gondjaik, könnyen boldogulnak a cseh nyelvvel.
A külföldön élő csehek közül a statisztika szerint 2005 és 2015 között mintegy kétezer ember tért vissza Csehországba.
