Veszélyben Európa
A miniszterelnök szerint az újkori népvándorlás miatt nemcsak az elért eredmények, hanem a biztató jövő lehetősége is veszélybe került. Veszély fenyegeti a pénzügyi stabilitást, a gazdasági felzárkózást, a nemzeti külpolitikát, a helyreállított közrendet és a nemzeti kultúrát – sorolta, hozzátéve: veszélybe kerültek gyermekeink éppen kibontakozó európai életlehetőségei is.
Szerinte a 2015-ös év véget vetett azoknak az időknek, amelyekben Európa védettségét és biztonságát készpénznek lehetett venni.
Európa jövőjét azonban – folytatta – első helyen nem azok veszélyeztetik, akik ide akarnak jönni, hanem azok a politikai, gazdasági és szellemi vezetők, akik a kontinenst az európai emberekkel szemben megpróbálják átalakítani. Úgy fogalmazott, Brüsszelben és néhány európai fővárosban a politikai és a szellemi elit világpolgár, szemben az emberek nemzeti érzelmű többségével.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Hangsúlyozta ugyanakkor: még nem késő, hogy Brüsszelben is megértsék, szembe kell nézni a valósággal, el kell engedni a „délibábos álmokat”. A valóság pedig az, hogy sok európai országban már régóta épül a párhuzamos társadalmak világa, amely visszaszorítja a „mi világunkat”, az ideérkezőknek ugyanis „eszük ágában sincs átvenni a mi életformánkat, mert a sajátjukat életrevalóbbnak tartják” – fejtette ki a miniszterelnök.
Védelem kell
A kormányfő a védendő értékek közé sorolta a férfi és nő egyenjogúságát, a szabadságot és felelősséget, a fair versenyt és szolidaritást, a büszkeséget és alázatot, az igazságot és irgalmat. „Ezek vagyunk mi, ez Európa. Európa Hellász és nem Perzsia, Róma és nem Karthágó, kereszténység és nem kalifátus” – mondta, majd hozzátette, ebben nincs semmilyen rangsor, csak különbség.
Orbán Viktor beszédében sürgette a magyar határvédelmi vonalak megerősítését, egyúttal arról tájékoztatott, hogy a védekezés eddig 85 milliárd forintba került, és csak „a saját bugyellárisunkra számíthatunk”.
A kormányfő közölte: új katonai egységeket küldött a határra, készenléti szolgálatot rendeltetett el Bács-Kiskun és Csongrád megyében, és utasította a honvédelmi, valamint a belügyminisztert, hogy készítsék elő védvonalak építését a magyar-román határon. Ha kell, Szlovéniától Ukrajnáig teljes hosszúságban védekezünk – nyomatékosította.
Brüsszelt meg kell állítani
A miniszterelnök kifejtette, a kormány népszavazási kezdeményezése nem a már eldöntött és Magyarország által a bíróságon megtámadott kvótáról szól, hanem az új, márciusban napirendre kerülő európai bevándorlási rendszer kötelező betelepítési kvótája ellen hívja csatába Magyarország polgárait.
Úgy fogalmazott, Brüsszelt meg kell állítani, mert „holdkóros bevándorláspolitikájával” szembe megy a nemzeti szuverenitással, az emberek akaratával.
Orbán Viktor a mai kor szimbólumának nevezte a kötelező betelepítési kvótát, ami magába sűríti mindazt, ami szétfeszíti az európai népek szövetségét.
„Kvittek vagyunk, nincs mit egymás szemére hányni” – üzent a miniszterelnök az uniónak, hozzátéve, Magyarország egyetlen fityinggel sem tartozik azután, hogy 45 évnyi kommunizmus után legyengülve megnyitotta kapuit a nyugati vállalatok előtt, akik összességében annyi pénzt vittek ki az országból, amennyit az unió beküldött.
A népszavazás mellett érvelve kiemelte, hogy Brüsszel nem fordulhat szembe az európai néppel. „Az Európai Unió nem lehet afféle Szovjetunió újratöltve” – fogalmazott, majd hangsúlyozta, Európát minden gyengesége ellenére sem fogják megtagadni.
Külpolitika
Orbán Viktor beszélt kormánya külpolitikai alapvetéseiről is, ezek közé sorolva első helyen a békét, az együttműködést, a kereskedést, a kölcsönös befektetéseket, a kedvező regionális egyensúlyt és a nemzeti érdekek melletti kiállást. Szerinte a magyar külpolitika három tájolási pontja Berlin, Moszkva és Ankara. Ezért – mondta – nem szabad engedni belerángatni magunkat sem német-, sem orosz-, sem törökellenes nemzetközi akciókba, a Nyugaton gyakran közkedvelt, „erkölcsi felsőbbrendűségre alapozott politika” nem magyar érdek.
A kormányfő beszédében hosszan értekezett arról is, szerinte hol tart ma Magyarország. Szerinte most lehet cselekedni, alkotni, most van értelme bátornak lenni, „kitartóan szedni a lábunkat”, menni előre céltudatosan, önbizalommal. Most épül, épülhet ugyanis az, amit polgári Magyarországnak, polgári berendezkedésnek, nemzeti-keresztény korszaknak, „magyar országnak” gondolunk – mondta.
A kiegyezéstől a kommunizmusig
Visszatekintve a kiegyezés idejére a kormányfő arról beszélt: Magyarország 50 év alatt a sikeres európai országok közé jutott, és „ha a bécsi udvar (…) nem ránt magával bennünket is a háborúba, ki tudja, még mire lettünk volna képesek”. Ezzel összevetve a mai magyar világot azt mondhatni, hogy itt még nem tartunk, mert még csak 26 év állt rendelkezésre a rendszerváltás óta – fejtette ki.
A Horthy-rendszer „mérőszalagjával” is meghatározhatnánk mai helyzetünket – folytatta -, „ez azonban veszélyes ingovány, vizenyős, lápos, lidérces vidék”. Annyit mondhatni – jegyezte meg -, 21 „békeév” kevés volt akkor ahhoz, hogy kiadjuk magunkból a teljesítményt.
A második világháborút követő kommunista rendszerről szólva annyit mondott: a jelenlegi életünk legfontosabb „találós kérdése” az, „ha 45 évig megyünk befelé az erdőbe, hány évig tart, hogy kijussunk belőle”.
Így látja a gazdaságot
Közölte: az ország 2014-ben – miután a kormány konszolidálta a költségvetést és „hazaküldte” az IMF-et – lezárta a stabilizáció korszakát, új szakaszt nyitott, „repülőrajtot” vett, és megindította a gazdasági felzárkózást. Jelezte, a kabinet az idén a felvett kölcsönből „az utolsó huncut garast is” visszafizeti az EU-nak. „Összességében ott tartunk, hogy visszaszereztük az esélyt egy újabb történelmi felzárkózáshoz”.
A kormány 5 év alatt 35-ről 15 százalékra csökkentette a személyi jövedelemadót, 1300 milliárd forintot hagyott a családok zsebében, 25 százalékkal mérsékelte a rezsit, és másfélszeresére nőtt a legalacsonyabb bér – sorolta.
Szólt arról is, hogy az állami és a magánszektorban is csak olyan béremelés támogatható, amelynek megvan a gazdasági fedezete, ami a gazdaság növekvő teljesítményéből származik.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A következő évek egyik legfontosabb feladatának a gazdasági versenyképesség javítását nevezte, mert szerinte annak üteme nem elégséges és tartóssága sem biztosított. A szükséges intézkedésekre példaként említette az adó- és bürokráciacsökkentést, az életszerűbb szakképzést, a gyorsabb ítélkezést, valamint a technológia fejlesztést.
Köszönet a tanároknak
Orbán Viktor emellett megköszönte és elismerte a tanárok és egészségügyi dolgozók munkáját, majd megjegyezte, noha a béremelések folyamatosak és jelentősek, nem elégségesek. „Sovány vigasz, hogy ez ma Magyarországon szinte minden szakmával így van” – fogalmazott, majd kiemelte, Magyarország ma azt tudja vállalni, hogy minden évben mindenki léphet egyet előre, a lépések hosszát, vagyis a béremelések mértékét és ütemét a gazdaság teljesítménye szorítja keretek közé.
A miniszterelnök szólt arról is, „akik ma világvégét kiáltanak a Klik néhány milliárdos adóssága miatt, azoknak nem kell aggódniuk: ha elbírtunk az IMF-fel, ha megbirkóztunk több mint 1200 milliárd forintnyi önkormányzati adóssággal, akkor egy Klik sem foghat ki rajtunk”.
A kormányfő beszélt arról is, hogy 2010-hez képest 40 százalékkal több pénz jut az egészségügyi alapellátásra, emellett több mint 500 milliárd forintot fordítottak kórházak fejlesztésére, aminek köszönhetően a vidéki intézmények többségében 21. századi körülmények uralkodnak. Megerősítette ugyanakkor, hogy a fővárosban szükség van egy új nagy kórházra.
