A Balatoni Kör, Szőcs Géza miniszterelnöki főtanácsadó javaslatára, a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 alkalmából fordult levélben azzal a kéréssel a magyar kormányhoz és az Alkotmánybírósághoz, hogy az erre megfelelő közjogi formában ismerjék el a Balaton önálló jogalanyi státuszát.
Erre az új-zélandi Urewera nemzeti park teremtett precedenst, mely a nyugati jogrendben az első eset volt egy ökoszisztéma elismerésére jogalanyként. A kezdeményezők szerint már ebbe az irányba tett lépésnek számított a hazai jogalkotásban az önálló Balaton-törvény megszületése.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Szemléletváltást és nagyobb védelmet hozhat, ha a Balaton többet jelent egy használati dolognál, és egy élő ökoszisztémaként tekinthetünk rá mint önálló jogalanyra, amire Európában először kerülne sor – hangsúlyozta a civil szervezet szóvivője.
Laposa Bence, a Balatoni Kör elnöke kifejtette, a Balaton-régió hiába természeti-gazdasági egység, közigazgatásilag három régióhoz, és három megyéhez tartozik a mai napig. Ezért tartják fontosnak, hogy élve a nyugati precedens által teremtett új lehetőséggel, jogi értelemben is megfogalmazódjon a Balaton térségének egysége, törvényi felhatalmazást adva egyebek közt az egységes természetvédelem, turizmus és gazdaság szervezéséhez, és erősítve a térségben élők identitástudatát.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Szőcs Géza azt hangsúlyozta, hogy a jogalanyi státusz elismerése szimbolikus üzenet lenne, az élő ökoszisztéma megbecsülését és hatékonyabb védelmét jelentené. A státusz elnyerése egyebek mellett azt jelentené, hogy a Balaton ellen elkövetett „agresszió”, például a szennyezés, szigorúbb megítélés alá eshet és súlyosabb büntetést vonhat maga után. A tó érdekeit pedig a „gyámja”, egy grémium képviselné. A Balatoni Kör kezdeményezése arra is vonatkozik, hogy a jogalkotó állapítsa meg a megfelelő közjogi formulát a Balaton jogalannyá válásához – tette hozzá a miniszterelnöki főtanácsadó.
