A Brexit utáni űrbe nyomulhatnak be
Az osztrák konzervatív lap szerint a visegrádi országok, Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország csaknem két éve hasznot húznak abból, hogy az európai politika új hatalmi tényezőjeként lépnek fel.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”110″]
A lap tudósítója, Boris Kálnoky szerint Nagy-Britannia kilépése az unióból tovább növeli a közép-európaiak súlyát az unió lakosságában, a gazdasági teljesítményben és az uniós intézményekben.
„Most azonban fordult a széljárás, és a visegrádiak összetartása széthullhat” – írja Kálnoky és emlékeztet: Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár közösen akarják előmozdítani az európai politikát, közös gazdasági vezetést és európai adókat szeretnének.
Dilemma
A visegrádiak nem akarnak lépéseket tenni egy erősen „integrált” Európa irányába, azonban nem akarnak a periféria szorulni sem – állapítja meg a szerző, aki szerint a dilemma az, hogy megváltoztassák-e a véleményüket vagy az elutasítás miatt esetleg veszítsenek súlyukból.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A visegrádi országoknak erről különböző véleményük van – írja Kálnoky.
A szerző szakértőkre hivatkozva megjegyzi: a visegrádi együttműködés egyre inkább „Visegrád 2+2”-ről szól, amelyben Csehország és Szlovákia vannak az egyik oldalon és Németország felé húznak, a másik oldalon pedig Lengyelország és Magyarország áll.
