A felperes pénzügyi intézmény fellebbezett a keresetét elutasító, elsőfokú ítélet ellen és a másodfokú bíróságot kérte, hogy függessze fel a tárgyalást és forduljon az Alkotmánybírósághoz, valamint kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Bíróságnál.
Az ÉRB jogi képviselője szerint az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan. A törvényszék tévesen, figyelmen kívül hagyta a bank által alkalmazott magatartási kódexet, amelyről a felperes pénzintézet úgy véli, hogy a jogviszony részét képezi. A felperes továbbá úgy véli, hogy a bank árazási elveinek a bizonyítékok közül való kirekesztése szintén helytelen, mivel annak tartalmi elemei összefüggnek a fogyasztói kölcsönszerződésekről szóló törvénnyel és alátámasztják a szerződéses kikötések tisztességességét.
Az alperes magyar állam az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, az ellenkérelmében, a felperes álláspontját cáfolva, kifejtette: a magatartási kódex, illetve a bank által hivatkozott árazási elvek nem szerves részei a felek közti jogviszonynak, a fogyasztó azokra szabálysértő gyakorlat esetén nem hivatkozhat.
