Egészségbiztosítási szolgáltatásokból a hazai ügyfelek ma túlnyomórészt a munkáltató által nyújtott adómentes, fix vagy választható (cafeteria) juttatásként részesülnek. Ennek egyik oka az, hogy a biztosítók nagy többsége az alacsonyabb kockázatok miatt eleve csak csoportos egészségbiztosítást kínál.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”109″]
„Két biztosító, köztük az UNION nyújt magánszemélyek számára is ilyen szolgáltatást, de nálunk is 20 csoportos szerződésre jut egy egyéni szerződő – mutat rá a munkáltatói szerződések meghatározó szerepére Bóna Katalin, az UNION Biztosító életbiztosítási ügyvezető igazgatója. – A tapasztalatok szerint cafeteriaként a multinacionális nagyvállalatok mellett elsősorban a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások választják munkatársaik számára ezt a juttatási formát.”
Milyen szolgáltatásokat veszünk igénybe leggyakrabban?
Privát egészségbiztosítási finanszírozással ma Magyarországon alapvetően szakorvosi és képalkotó diagnosztikai szolgáltatások vehetők igénybe. Az UNION által végzett sorozatos felmérések azt mutatják, hogy a magánorvosok egyre nagyobb szerepet töltenek be ezen az ellátási szinten. Míg öt éve a megkérdezetteknek csupán 37 százaléka jelezte azt, hogy igénybe veszi magánorvosok szolgáltatásait, addig ez az arány mára 50 százalék körüli szintre emelkedett. Ennek elsődleges oka a várakozási idők jelentős növekedése: a megkérdezettek 61 százaléka a bejelentkezéstől számítva legalább egy hónapot volt kénytelen várni szakorvosi rendelésre történő bejutásra.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A leggyakrabban bőrgyógyászati, nőgyógyászati és orthopédai szakorvosi ellátásra jelentkeznek be az egészségbiztosítással rendelkező ügyfelek. Ezeken kívül sorrendben az ultrahang, a fül-orr-gégészet, a gasztroenterológia, a reumatológia és az MRI számítanak az egészségbiztosítás keretében igénybe vett szakorvosi területeknek.
Több szempontot is mérlegelnek a választás során
Egészségbiztosítást ma a hazai piacon 10 biztosító kínál. A kínálatból jellemzően az azt cafeteria-elemként vagy adómentes béren kívüli juttatásként szolgáltató vállalatok választanak biztosítót.
A kiválasztás során a szolgáltatás díja és a kínált szolgáltatási kör mellett olyan meghatározó szempontokat is célszerű figyelembe venni, hogy például az adott biztosító a szerződés előtt előír-e kötelező kockázatelbírálást, van-e várakozási idő, köthető-e a szerződéshez gyakori problémák megoldását segítő (pl. daganatos betegségekre, vagy fekvőbeteg-ellátásra kiterjedő) kiegészítő biztosítás, illetve – plusz díj megfizetése mellett – a biztosító már fennálló betegségekre is vállal-e fedezetet.
Az orvoshiány már itt is érezteti a hatását
Egyre fontosabb szemponttá válik emellett az adott biztosító ellátási rendszerének típusa is. A tapasztalatok egyre inkább azt mutatják, hogy a súlyosbodó orvoshiány a magánellátásban is egyre több gondot okoz. Ezeket sokkal hatékonyabban képes kivédeni a magánszolgáltatók szélesebb körével szerződő, partnerhálózatra építő ellátási rendszer, miközben a saját ellátórendszert fenntartó szolgáltatókkal szerződő biztosítók egyre gyakrabban kénytelenek hosszabb várakozási idővel nyújtani szolgáltatásaikat.
Egyértelműbb keretekre van szükség!
Bár az egészségbiztosítási piac jelentős lendületet kapott azzal, hogy adómentes cafeteria-elemként alkalmazható, egyelőre számos tényező gátolja további felfutását. A legfontosabb feladatnak a szabályozói környezet hosszú távra szóló rendezése látszik.
„Egyelőre nem pontosan tisztázott, hogy az állampolgár milyen szolgáltatást várhat el az államtól a járulékfizetés fejében, illetve mely problémákkal kell mindenképpen magánszolgáltatókhoz fordulnia. Mely szolgáltatások esetében várhatja el, hogy az állam állja teljes mértékben az ellátás költségeit, és mely szolgáltatások esetében, milyen mértékben kell a zsebébe nyúlnia. Ameddig ez a bizonytalanság ott van a rendszerben, addig jóval nehezebb további tömegeket megnyerni az egészségbiztosítás, mint öngondoskodási forma számára” – figyelmeztet az UNION szakértője.
