A vasárnap este sugárzott beszélgetésben a macedón elnök felidézte: Macedónia 2005 óta EU-tagjelölt és 2009 óta kezdődött meg a csatlakozási kérelem elfogadása, nyolc pozitív ajánlással is rendelkezik a köztársaság, mindazonáltal – az ország névhasználata miatt kialakult vita miatti – „blokádok” miatt eddig mégsem kezdődtek el a csatlakozási tárgyalások. Ennek fényében Macedónia különösképp értékelte, hogy Magyarországnak sikerült uniós soros elnöksége alatt egy szélesebb baráti és támogatói kört szereznie a Macedón Köztársaság számára.
Az államfő szintén háláját fejezte ki a migránsválság kezelésében adott magyar segítségért. „Mi is használtuk azon tapasztalatokat, amelyekkel Önök rendelkeznek a kerítéssel kapcsolatban és mi ugyanazt tettük, mindenekelőtt a migránsoknak és menekülteknek a balkáni folyosón és a balkáni úton való beáramlásának szabályozása kapcsán és később az út teljes lezárása kapcsán” – jelentette ki.
Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a balkáni útvonal lezárása csupán időleges megoldás a migráció fékezésében, hiszen a lakosság bővülése révén rendkívül tömegek vándorolhatnak Afrikából, Marokkóból a közép-és a nyugat-mediterráni úton.
Kiemelte, hogy Európa sok tekintetben – élelem, víz, egzisztencia – életmódbeli szuperhatalmat is jelent ezért nagyon vonzó az emberek számára ezért továbbra is fennáll, hogy folytatni kell a migrációs kihívások kezelését.
Gjorge Ivanov az interjúban kitért a nem kormányzati szervezetekre (NGO) is, amelyek működéséről úgy vélte, hogy túlzottan liberalizált, sokkal jobban kellene szabályozni, például honnan kapják a pénzüket, kik támogatják, mi célja a kapott eurómillióknak, amelyek beáramlanak az Macedóniába a civil szervezetekhez.
Mint mondta, a civil társadalom létrehozása eredetileg azt a célt szolgálta, hogy az állampolgároknak sokkal több beleszólásuk legyen a kormányzásba, ellenőrizhessék, ha kell ellenezzék, amit a kormány tesz. Hozzátette: később azonban alapítványok „bukkantak fel”, amelyek a csoportokat NGO-kká alakították át, és sokszor elkezdtek beleavatkozni a kormányzásba, a politikai döntéshozatalba, a nemzeti intézmények munkájába is. Más szervezetek tevékenysége pedig kimerült a manipulációban és a nyomásgyakorlásban, valamint olyan ügyek felvetésében, amelyek nem szolgálták az állampolgárok érdekeit – vélekedett a macedón államfő.
Gjorge Ivanov kifejtette: olyan dolgokba szóltak bele ezek a szervezetek, amelyekről elsősorban az állampolgárok által megválasztott képviselők, a parlament dönthetett volna. „Látjuk, hogy még az Amerikai Egyesült Államokban is foglalkoznak ezzel a kérdéssel (…) ez pedig azt bizonyítja, hogy nem csak Macedóniában, hanem a világ sok más országában is hasonlóan működnek a folyamatok” – jelentette ki.
Hozzátette: a közösségi média táptalaja az álhíreknek, amelyek egy alternatív valóságot teremtenek. „És mi áldozatai vagyunk ennek az alternatív valóságnak, ami valaki másnak, azoknak az NGO-knak a malmára hajtják a vizet”, amelyeknek a tagjait a Soros György által létrehozott hálózat is támogatta. „Úgy gondoljuk, hogy az amerikai adófizetőktől érkezett források is a Soros Alapítványnál kötöttek ki” – jelentette ki. Ezt a pénzt a szervezetek arra költötték, hogy „erőszakos akciókat” hajtsanak végre – tette hozzá, példaképp saját panaszirodájának felgyújtását említette. A civil szervezetek hasonló akcióit ki kell vizsgálni és „majd meglátjuk a vizsgálatok eredményét” – jelentette ki a macedón államfő.
