Nem nyúltak hozzá
A brit jegybank a csütörtökön bejelentett döntés szerint nem módosította a gazdaságélénkítő célú likviditásinjekció, vagyis a mennyiségi enyhítés eddig kihelyezett 375 milliárd fontos (csaknem 150 ezer milliárd forintos) keretösszegét sem. Mindkét döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak.
A Bank of England – az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság jegybankja – 2009 márciusa óta tartja érvényben a 0,50 százalékos alapkamatot.
Ez mélységi rekord, a BoE alapítása – 1694 – és a 0,50 százalékos alapkamaton véget ért legutóbbi enyhítési ciklus közötti több mint három évszázadban ugyanis soha nem csökkent 2 százalék alá az irányadó brit jegybanki kamat.
Gyengülő font
A Bank of England monetáris tanácsa a kamatdöntő ülésről kiadott csütörtöki közleményében kiemeli, hogy az elmúlt egy hónapban folytatódott a font gyengülése, és e gyengülés nagy részét valószínűleg az EU-népszavazásból eredő bizonytalanságok okozzák.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A testület szerint emellett vannak bizonyos jelek arra, hogy az EU-referendumhoz köthető bizonytalanságok már terhelik az aktivitást is a brit gazdaság egyes szegmenseiben. Ennek jelei közé tartozik, hogy a gazdasági szereplők beruházási döntéseket, illetve kereskedelmi ingatlan-tranzakciókat halasztanak el a népszavazás utáni időszakra – áll a közleményben.
A monetáris tanács szerint ez lassíthatja a brit gazdaság növekedését 2016 első felében.
A testület kiemelte azt a véleményét is, hogy a referendum hatásai valószínűleg megnehezítik a makrogazdasági és a piaci jelzőszámok értelmezhetőségét is a következő néhány hónapban. A Bank of England monetáris tanácsa ezért várhatóan óvatosabban reagál az ebben az időszakban beérkező adatokra, mint egyébként tenné – fogalmaz a közlemény.
Félnek a jegybanknál?
A Bank of England – amelyet egyébként törvény kötelez arra, hogy politikai kérdésekben semleges álláspontot foglaljon el – az utóbbi időben egyre gyakrabban adja jelét annak, hogy aggasztják az EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazás kockázatai.
A brit jegybank pénzügyi szakpolitikai bizottságának (Financial Policy Committee, FPC) minap ismertetett féléves jelentésében például az állt, hogy romlanak a brit gazdaság pénzügyi stabilitásának kilátásai, és ennek elsődleges oka az EU-népszavazás.
Az FPC szerint a referendum okozta bizonytalanság a legmarkánsabb hatást a fontra gyakorolja már most, de ha ez a bizonytalanság erősödik és elhúzódik, az növelheti a befektetők által az egyéb brit befektetési termékek tartása fejében követelt kockázati felárakat is. Ez a font további leértékelődéséhez vezethet, és érintheti a finanszírozási költségeket, sőt az adósságfinanszírozási források hozzáférhetőségét is.
Az FPC jelentése szerint az ebből eredő nyomás fokozhatja a pénzügyi stabilitás már meglévő sérülékenységeit is, hiszen például a brit folyómérleg-hiány finanszírozása a folyamatos portfólió- és működőtőke-beáramlástól függ.
Felkészültek a kilépésre
A szakpolitikai testület jelentése előtt nem sokkal a Bank of England bejelentette, hogy a referendum időpontja körül három soron kívüli indexált hosszú távú repoműveletet indít a kereskedelmi bankok számára, felső limit nélkül. A Bank of England nem titkolta, hogy ez a korlátlan likviditásinjekció-ajánlat arra az esetre szolgál, ha a népszavazáson a kilépést pártolók kerülnek többségbe, és az ezt követő esetleges piaci sokk likviditásszűkét okozna a brit bankrendszerben.
