Trendszerű növekedés
Dr. Lenner Áron Márk belgazdaságért felelős helyettes államtitkár beszédében elmondta: „22 hónapja tart a növekedés a szektorban, ami már egyértelműen trendszerűnek tekinthető. 2013 óta magunk mögött tudtunk egy negatív 6-7 éves periódust, mely során valamivel több, mint a felére zsugorodott az építőipari teljesítményünk. Azért is fontos az építőipar helyzete, mert egyrészt nagy multiplikátor hatása van, másrészt hatalmas kihatással rendelkezik a nemzetgazdaság munkaerő-piaci helyzetére is. Az utóbbi időszak kétszámjegyű növekedése köszönhető az alacsony bázisnak, az uniós források kifizetésének és az eddig elhalasztott beruházások megindulásának.
Elsősorban a most látható pozitív folyamatot a mélyépítés, az infrastruktúra-fejlesztés generálja, de a lakásépítésekben is látható a fejlődés, hiszen 2014-ben már 15%-os növekedést láthattunk ebben a szektorban is. Az uniós forrásokra rátérve, 2014-2020 közötti időszakban 3474 milliárd forintnyi pályázati összeg juthat építésre. Fontos pozitívum még az állami szabályozás oldaláról a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) működése, mely elsősorban a lánctartozások ellen jött létre, és egyre komolyabb szerepe van abban, hogy a lánctartozások felszámolását fojtassuk, erősítsük a bizalmat az építőiparban.”
A Növekedési Hitelprogram hatása
Az elmúlt években a hazai építőiparban számos pozitív fejlemény volt megfigyelhető. Ezek közül Dr. Futó Péter, az MGYOSZ elnöke beszédében a következőket emelete ki: „Az elmúlt két évben fejlődésnek indult az építőipar, elsősorban az uniós fejlesztések hatásának köszönhetően. Hazai szinten meg kell említenünk az MNB Növekedési Hitelprogramját, melynek keretében több mint 1.000 milliárd forint alacsony kamatú hitel került kihelyezésre, ami természetesen nem csak az építőipar számára volt hatalmas segítség. Ráadásul a remélhetőleg hosszútávon is fenntartható alacsony alapkamat szintén komolyan támogatja gazdaságunk gyorsulását.
A harmadik fontos elem pedig a lakásvásárlások elhalasztása az elmúlt 6-7 évben: a válság előtti utolsó „békeévekben” nagyságrendileg 8-10.000 új lakás épült, az elmúlt időszakban viszont 2.000 körül stagnált ez a szám. Örömmel látjuk, hogy 2014-ben és 2015-ben az új lakások építése is egyértelműen növekedésnek indult. Erre utal az is, hogy az idei év első három hónapjában kiadott közel 2.400 új lakásépítési engedély 44%-os emelkedést jelent a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva.
Kevesebb állami megrendelés lesz
Koji László, az ÉVOSZ elnöke szerint „az idei évben megismételhető a 2.100 milliárd feletti eredmény az építőiparban, ugyanakkor az állami és az önkormányzati megrendelések csökkenésétől tartani lehet. Emiatt a múlt évi számokhoz viszonyítva az év második felében már akár rosszabb mutatókat is tapasztalhatunk. Mindez elsősorban a lakossági szektor miatt lehetséges: egyrészt a devizasokkot még sokan nem heverték ki, és a 6-7 éve halogatott beruházások, elsősorban a pénzügyi háttér kidolgozatlansága miatt, a bíztató jelek ellenére is megjósolhatatlan, mikor indulnak meg nagyobb számban.
Az MNB ugyanakkor sokat tesz annak érdekében, hogy a piaci kamatszintek csökkenjenek, a Nemzetgazdasági Minisztérium pedig az ÁFA- mérsékléssel tehetne hozzá a lakásépítések dinamikájának növeléséhez. Ha ez a két dolog a helyére kerül, pozitív kilátásaink lehetnek a jövőben. A legjobb esetben a kormányzati ciklus végére 15-18.000 új lakás építését tűzhetjük majd ki reálisan célul.”
Az MGYOSZ által rendezett kerekasztal beszélgetésen fontos téma volt a szakképzés fejlesztése, a duális képzési rendszerek erősítése, melynek segítségével a piaci igényeknek megfelelő munkaerő állhat majd a az építőipari vállalatok rendelkezésére. A külföldi beruházók nagyobb arányú bevonzása, az állami beruházások szintjének fenntartása, az építési célú közbeszerzések újraszabályozásának kérdése, valamint az engedélyezési eljárások egyszerűsítése segíthet a hazai építőipar fejlődésében az eseményen résztvevők egyöntetű véleménye szerint.
