Nem csak ez a fontos
Az éghajlatvédelem fontosságára felhívó WWF Föld Órája kampány túlmutat az akció leglátványosabb 60 percén, amikor a résztvevők lekapcsolják a világítást. A cél az ennél hosszabb távú elköteleződés. Az idei akció fókuszában az önkormányzatok és a fűtés áll, pontosabban az önkormányzati épületek fűtése és hővédelme, valamint az önkormányzatok szerepvállalása a lakossági és települési fűtésre vonatkozóan.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Ahelyi önkormányzatoknak tehát idén nemcsak a hagyománnyá vált lekapcsolásban, és a saját szemléletformálási programokban lesz szerepe. A WWF Magyarország egy felmérést indít március 25-én, amely során az önkormányzatok nemcsak a hazai körkép kialakításához járulnak hozzá, de nyereményekben is részesülhetnek, amelynek részleteit később hozza nyilvánosságra a szervezet.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az épületekkel is foglalkozni kéne
Az ország végső energiafogyasztásának közel 40 százalékért az épületek a felelősek, az épületek fogyasztásának háromnegyedét pedig a fűtés teszi ki. Az idei télen ez az arány még magasabb volt, hiszen kiemelkedően hideg hónapok vannak mögöttünk: míg egy átlagos, 0 Celsius fok napi középhőmérsékletű téli napon a hazai földgázigény 45-55 millió m3 körül alakul, addig januárban átlagosan több mint 5 fokkal volt alacsonyabb a hőmérséklet, így idén volt olyan nap, amikor a duplájára is felugrott a földgázfogyasztás.
A szélsőséges időjárás azonban nem feltétlenül jelentene többletköltést a fűtés esetében, ha az épületek szigetelése megfelelő lenne. A hazai lakásállomány azonban nem felel meg a napjainkban elvárható hőtechnikai követelményeknek (fajlagos energiafogyasztásuk nagyobb, mint 300 kilowattóra/négyzetméter/év).
A lakásállomány közel kétharmadát kitevő, 2,85 millió családi házból pedig 2,5 millió egyáltalán nem rendelkezik szigeteléssel. Így nem csoda, hogy egy bécsi otthon energiafogyasztása például fele egy budapestiének. A szigetelés hiányát a pénztárcánkon is megérezzük.
Sokat költünk erre
Egy átlagos háztartás a bevételének kb. egyharmadát költi rezsire, amelynek háromnegyedét a fűtési és hűtési költségek teszik ki. Jelen pillanatban igen nagy feladatnak tűnik, hogy 2021-től minden új építésű épületnek közel nulla energiaigényűnek kell lennie.
Kevés a korszerű önkormányzati lakás
Az önkormányzati épületek nagy fűtött alapterülettel rendelkeznek, és a lakásállományhoz hasonlóan csak minden ötödik épület tekinthető korszerűnek. Ezért a jelentős fűtési költség az önkormányzatokra hatványozottan igaz.
Egy kisebb 1-2 ezer fős település esetében az éves gázszámla több milliós tétel is lehet (5-10 millió forint). Az idei tél alatt pedig több kisebb önkormányzat volt kénytelen extra téli szünetet elrendelni, mivel nem tudták felfűteni az iskola épületét.
A szigetelés sokat számít
Az épületeink szigetelésével jelentősen csökkenthetünk fűtésszámlánkon. „A megfelelő szigetelés télen a falak állapotától függően 35-40 százalék, de akár 60-65 százalékos energia-megtakarítás is eredményez, míg nyáron 5-7 fokkal csökkenti a lakások hőmérsékletét.” – mondta Aszódi Tamás, a WWF Föld Órája egyik hazai támogatójának, a Knauf Insulation építőanyag gyártónak a ügyvezető igazgatója
Elmondta azt is, hogy ez egyrészt azt jelenti, hogy a fűtésre fordított költség akár felét meg lehet spórolni, másrészt a nyári hónapokban csak extrém meleg esetében kell használni a nagy villamosenergia-fogyasztó klímaberendezéseket.
„Épületeink szigetelésével közvetlenül hozzájárulunk egészségünk javításához, mivel az épületben tapasztalható hőérzet a szigetelés után kellemesebbé válik, de közvetve is, hiszen a felhasznált fűtőanyag csökkenésével kevesebb üvegházhatású gázt bocsátunk ki.” – tette hozzá.
