A lazítás is opció az MNB-ben
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását és a piaci fejleményeket, ha az inflációs cél elérése indokolja, a monetáris tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem-hagyományos, célzott eszközökkel – közölte a testület a keddi kamatdöntés után.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
A monetáris testület szerint az előrejelzési időszakban, a következő 6-8 negyedévben az infláció emelkedik, és 2018 első felében eléri a jegybanki, 3 százalékos célt. A jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az alapkamat tartós fenntartása és a monetáris kondícióknak a jegybanki eszköztár átalakításával történő lazítása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ösztönzésével – olvasható a tanács közleményében.
A testület kedden változatlanul hagyta az alapkamat 0,90 százalékos szintjét és nem változtatott a kamatfolyosó kondícióin sem. Eszerint az alapkamattal egyezően 0,90 százalékos a háromhónapos MNB-betét, az egyhetes és az egynapos fedezett betét, valamint a kötelező jegybanki tartalékra fizetett és az alultartalékolásra kivetett büntető kamat mértéke. Az egynapos betét kamata továbbra is mínusz 0,05 százalékos, azaz 95 bázisponttal alacsonyabb az alapkamatnál.
A béremelés is segített
A tanács szerint folytatódik a magyar gazdaság élénkülése, a gazdaságban továbbra is vannak kihasználatlan kapacitások, ugyanakkor a hazai reálgazdasági környezet dezinflációs hatása előretekintve fokozatosan megszűnik. Rámutatnak: 2017 januárjában az infláció elsősorban a bázishatások miatt tovább nőtt, míg az alapfolyamatot jellemző mutatók nem mutattak érdemi elmozdulást. A bázishatások a következő hónapokban a fogyasztói árindex további, átmeneti növekedését okozzák, majd a hatások mérséklődésével az infláció a tavaszi hónapokban ismét csökkenhet.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Kitérnek arra: a változatlanul erős munkaerőpiaci kereslet és a tavaly év végi bérmegállapodás következtében a nemzetgazdaságban fizetett bérek növekedési üteme továbbra is élénk marad, aminek költségnövelő hatását ellensúlyozza a munkáltatói járulékcsökkentés és a vállalati adók mérséklése. Mindez a lakossági fogyasztás bővülésén keresztül – várakozásaik szerint – kisebb részben a maginfláció növekedéséhez, nagyobb részben a külkereskedelmi mérleg többletének csökkenéséhez vezet.
A historikusan alacsony inflációs várakozások mellett a fogyasztóiár-index fokozatosan közelíti meg az inflációs célt, és az MNB előrejelzései szerint 2018 első felében éri el az árstabilitásnak megfelelő 3 százalékos értéket.
