Erre kéne használni a pluszforrást
A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara által szervezett, A magyar külgazdaság helye a gazdaságpolitikában című konferencián az ügyvezető igazgató hozzátette: ezt segíti egyebek mellett a vállalati nyereségadó mérséklése, a jövedelmek adóterhelésének csökkentése.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”110″]
Úgy vélte, ebbe az irányba érdemes továbbmenni, az szja és a járulékok csökkentésére érdemes használni a költségvetési mozgástér egy részét. Lengyelországban még mindig sokkal alacsonyabb az adóterhelés – jegyezte meg. Kitért arra, hogy Magyarország hosszú távú felemelkedését nem az olcsó munkaerő biztosítja, az alacsony bérek termelékenységi hátrányt jelentenek, mert elvándorol a munkaerő.
Hozzátette: a lakosság számához viszonyított elvándorlási arányban Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el az uniós tagállamok között. A felzárkózás egyik alapja a magasabb tudástőke megszerzése, azaz jól meg kell fizetni a mérnököket, fejlesztőket – mondta.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Önállóbb politikára lenne szükéség
Martonyi János egyetemi tanár, volt külügyminiszter hangsúlyozta: az Európai Uniónak stratégiai önállóságra van szüksége. Úgy vélte, ehhez kellenek a védelmi, katonai képességek is. Elmondta, világossá kell tenni, mit akar az integráció, nem pedig a külső hatásokra reagálni. Közölte, a fellépés eszközei adottak az unió számára a kereskedelempolitikában, most az amerikai időleges vagy látszólagos visszavonulással Ázsiában különleges lehetőséget kapott az integráció.
Számos példa mutatja, hogy a gazdaságfilozófiai és fejlettségi különbségek, földrajzi távolság ellenére is tud kötni az unió kereskedelmi megállapodásokat – mondta. Palócz Éva, a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke, a Kopint Tárki Zrt. vezérigazgatója kiemelte, a magyar gazdaság egyik legsúlyosabb problémája, hogy a kkv-k továbbra is nagyon kevéssé képesek exportálni.
Ezért fontos az export
Számukra a belföldi felhasználás csökkenésekor az export lenne a mentőöv, de nem tudtak bővülni, részben termékeik vagy szolgáltatásaik alacsony versenyképessége, vagy a hiányzó piaci ismeretek miatt – mondta. Elmondta, hogy az utóbbi 10 évben nem volt jelentős változás a magyar export szerkezetében a diverzifikációt, keleti nyitást előtérbe helyező külgazdasági stratégia meghirdetése ellenére. Hozzátette, a kelet-közép-európai országok vannak az első hat helyen, 80 százalék körüli az Európai Unió részaránya az exportban.
Ennek oka, hogy főleg innen áramlik jelentős külföldi működőtőke a régióba, ami az exportot lebonyolítja – mondta. Szép-Tüske Rita, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) külkereskedelmi főosztályának vezetője elmondta, az export bővülése idén sem áll meg, a várakozások szerint eléri a 100 milliárd eurót a tavalyi 93 milliárd után.
