Hiába volt a felminősítési felbuzdulás, a Moody’s Investor Service pénteken még csak nem is vizsgálta a magyar szuverén adósbesorolást. Legközelebb novemberben jöhet tőlük felminősítés, amennyiben addig nem következik gazdaságpolitikai fordulat. Az „értékeltségünk” tehát mit sem változott, ezért érdemesebb most a jegybankárok lépéseire fókuszálni. Annál is inkább, mert közeleg az MNB újabb kamatdöntő ülése, de előtte még Mario Draghi is belecsaphat a lecsóba.

Lanyhul az infláció

Nem csak az EKB lépése befolyásolhatja az MNB döntését. Kedden esedékes a februári magyar inflációs adat. A várakozások szerint, éves alapon, mindössze 0,5 százalékkal nőhettek a fogyasztói árak, annak köszönhetően, hogy továbbra is a változékony üzemanyagárak mozgatják az indexet. Ennek megfelelően a márciusi inflációs jelentés tovább csökkentheti a várakozásokat az idei évre.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Mindenki Draghit figyeli

Hasonlóan az EKB tavaly decemberi kamatdöntő üléséhez, a mostanit is felfokozott várakozás előzi meg – mondta Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője. Hozzátéve: bár a piac, korábbi jegybankári kommentárok, valamint az inflációs adatok tükrében, arra számít, hogy grandiózus bejelentés érkezhet a sajtótájékoztatón. Véleménye szerint, a tűzijáték elmaradhat, s az európai jegybank elnöke, Mario Draghi, legfeljebb új, nem konvencionális intézkedéseket hozhat, de valószínűleg nem sikerül majd megugrani a konszenzust.

Mire számíthatunk?

Az EKB eddigi programja nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket – folytatta. Emiatt számítani lehet arra, hogy a jegybank bővíti a QE program részeként számon tartott, úgynevezett ABS vásárlásokat. Az eszközfedezetű értékpapírok esetében problémát okozott a piac szűkössége, másfelől, egy részüket a kereskedelmi bankok már korábban letétbe helyezték az európai jegybanknál fedezetként. Ezért arra gondolhatunk, hogy akár magasabb kockázati besorolású ABS-eket is bevehet a kalapba a jegybank: elsősorban problémás, vállalati hiteleket tömörítő derivatív eszközöket. Emellett a fedezett kötvényvásárlásoknál az alacsony kockázatú sorozatokból törölheti el a maximális, 33 százalékos tulajdoni szintet, hiszen ezeknél az eszközöknél minimális a csődkockázat.

Az igazi nagyágyú azonban a havi 60 milliárd eurós kötvényvásárlási program legalább 7 milliárd euróval történő kibővítése, valamint a tőkekulcsok arányában történő állampapír-vásárlás eltörlése lenne. Bár erre igen kevés esély mutatkozik.

A kamat még várhat?

Különösen érdekes lesz tehát az MNB márciusi kamatdöntő ülése. Bár az elemzők egy része már tavasszal kamatcsökkentésre (is) számít, Kiss Mónika véleménye szerint a jegybank még várhat és inkább nem konvencionális eszközöket vethet be. Ennek egyrészt az lehet az oka, hogy az áprilisban érvénybe lépő változások hatását a jegybank meg kívánja várni. A likviditáskezelési célú kéthetes jegybanki betétet fokozatosan, 2016. április végéig vezetik ki, amely a jegybank számításai szerint összességében 400-800 milliárd forintos banki állampapír vásárlást eredményezhet.

Módosulhat a kamatfolyosó

A lehetséges, márciusban bejelentendő, eszközök között ott szerepel a kamatfolyosó szélességének és aszimmetriájának finomhangolása, illetve a BUBOR kérdésköre. Korábbi információk szerint, május elején indulhat el egy új BUBOR piac, kötelező árjegyzéssel.

További támpontokat szerdán kaphatunk, akkor hozzák nyilvánosságra a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi ülésének jegyzőkönyvét.