Két hete nagy port kavart, amikor kiderült, hogy az Európai Bizottság (EB) leáll az uniós kifizetésekkel.
Nem kell aggódni az uniós pénzek miatt
Az érintettek (az EB és a magyar kormány) a sajtóhírek nyomán gyors magyarázkodásba kezdtek. Brüsszel jelezte, hogy kérdései vannak az uniós források elosztásának áprilisban feláll új magyar rendszerével kapcsolatosan, amelyekre még nem kapott választ. A magyar fél egyfelől azt bizonygatta, hogy a költségvetésből megoldható, hogy a pályázók mindebből ne érezzenek semmit, másrészt kiemelték, hogy Európai Unió minden új időszakot megelőzően – így a 2014-2020-ast is – az átvilágítja azt a rendszert, amelyben az adott tagállam a forrásokat fel szeretné használni. Amíg az erről szóló dokumentumot nem adják ki, addig nem fizetnek ki forrásokat. Hangsúlyozták továbbá, hogy a bizottságnak minden dokumentum rendelkezésre áll arról, hogy a magyarországi forrásfelhasználás teljesen szabályos.
Jobb, ha aggódunk?
Mindezek alapján úgy gondolhatnánk, hogy nem kritikus a helyzet, május végére a vizsgálat lezárulhat, június végétől pedig lehet küldeni a számlákat. Tegnap azonban a Népszabadság információi szerint Lázár János lemondta keddi brüsszeli látogatását, amelyen Johannes Hahnnal, a regionális politikáért felelős EU-biztossal tárgyalt volna, s úgy tűnik bonyolultabb a kérdés mint gondolnánk.
Bár közvetlen összefüggés nincs a két ügy között azért amellett sem lehet szó nélkül elmenni, hogy a Miniszterelnökséget vezető államtitkárnak más fronton is problémája akadt külföldi források hazai elosztásának rendszerével. Lázár János egy hónapja emelt szót arról, hogy a norvég alap civil szférának szánt forrásai miként osztják el Magyarországon, s az ügy ma ott tart, hogy Norvégia, Liechtenstein és Izland az EGT és Norvég Alapok további magyarországi kifizetéseinek felfüggesztéséről döntött. Utóbbi esetben a tét 50 milliárd forint körüli. Előbbinél jóval magasabb összeg forog kockán.
A kialakult helyzetben a kérdés az, joggal tarthatunk attól, hogy a törékeny magyar fellendülés ívét behorpasztja a források elapadása? Vagy csupán egy jól kiszámított politikai akcióról van szó, melynek hozadéka az EU-szkeptikus szavazók megnyerése?
A GDP 3 százalékáról beszélünk
Tavaly 3,5 milliárd euró fejlesztési pénz érkezett az Európai Unióból az országba, ami nagyjából ezermilliárd forint, vagyis körülbelül a GDP 3 százaléka – mondta Samu János, a Concorde vezető elemzője. Hozzátéve: a pénzcsapok mostani, vélhetően ideiglenes elzárásának nyilvánvalóan nincs ekkora hatása. De ha a konfliktus elnyúlik, akkor nem zárható ki az 1 százalékos költségvetési egyenlegrontó hatás, amennyiben a kormány továbbra is előfinanszírozza a beruházásokat, amit azért érdemes komolyan venni. Miként azt a lehetőséget is, hogy a beruházások lelassulnak.
Egyelőre a havi mutatót rontja az előfinanszírozás
Sok függ attól, hogy technikailag hogyan kezeli az ügyet a kormányzat – vélekedett Keszeg Ádám, a Raiffeisen elemzője. Mondván, ha feltételezzük, hogy később helyreáll a viszony, akkor az előfinanszírozás csak a költségvetés havi adatait rontja. Ugyanakkor éven túli, elhúzódó konfliktus már az éves költségvetést is befolyásolhatja. Ha a beruházások oldaláról nézzük, akkor azt lehet mondani, hogy a közösségi fejlesztések szinte 100 százalékban az uniós forrásoktól függnek, de ez a hazai beruházásoknak kisebb része. Míg a döntő részt a feldolgozóipari privát beruházások képviselik.
Csupán politikai manőver?
Az sem zárható ki, hogy Lázár János „szabadságharca” nem partizánakció, hanem a kormányzó pártok EU-választási kampányának része, hogy „ellopják” a nemzeti érzelmű és/vagy EU-szkeptikus szavazókat az ellenzéki erőktől. Amennyiben egy ilyen politika vezérelt szcenárióval van dolgunk, akkor már nyár elején a viszony rendeződésére és a kormány visszavonulására számíthatunk.
