Siv Jensen norvég pénzügyminiszter szerint az eddigi növekedési ösztönzők idén kis hátrányokká alakulnak, mert csökken a norvég olajipar növekedési üteme, és pár év múlva már stagnálás lehet a szektorban.
Az olajipar jelentős része a gazdaságnak, ha csökken a termelés, visszaesik az általános gazdasági teljesítmény. Ezt ellensúlyozandó a kormány a norvég állami alapban korábbi évek során felhalmozott tartalékokhoz nyúl. A norvég kormány kiadásainak 12,5 százalékát idén az olajalap tartalékai fedezik, a 140,9 milliárd koronás összeg az alap összesített vagyonának megközelítőleg 2,8 százalékát teszi ki.
A tavaly novemberi költségvetési tervezetben a norvég kormány 1,9 százalékra becsülte az idei „szárazföldi” gazdasági növekedést, azaz azt a mutatót, amely nem számol az olaj- és gázipar, valamint a kereskedelmi hajózásnak a gazdasághoz hozzáadott értékével. Siv Jensen szerint a célzott adócsökkentés, az infrastruktúra fejlesztése, és különböző, a termelékenységet és foglalkoztatást növelő lépések fontosak a gazdasági növekedés ösztönzéséhez.
