Nem volt könnyű dolga Angela Merkel kancellárnak a német köztelevízió, az ARD választási arénájában hétfőn este. Figyelemre méltóan kritikus, határozott polgárokkal találta szemközt magát, akik nem érték be a frázisos válaszokkal. A kétségkívül népszerű ,,Ossi” persze most is megpróbálta. Arra kérdésre, hogyan áll az autózással (az útdíj ma az egyik nagy vitatéma Németországban), azt válaszolta, ő már régóta nem autózik egyedül, most már csak leginkább az erdei utakon bízik önmagában…
Megélhetés, gazdasági gondok
A politikusok vitatkoznak, álláspontjuk mellett kampányolnak. Ennek a politikai vetélkedésnek volt fontos epizódja a hétfő esti televíziós fórum, amelyre százötven állampolgárt hívtak meg. Ezúttal nem jött be a problémákat a hétköznapi élet epizódjaivá egyszerűsíteni próbáló merkeli taktika, a résztvevők kitartóan visszatértek a kereseti, a megélhetési gondokat, a gazdasági elképzeléseket feszegető kérdésekre.
A választási kampány egyik nagy vitatémája az adók emelése. A televíziós fórumon is ,,visszaköszönt” ez a téma. A CDU/CSU nem támogatja az adók emelését, az a véleménye, hogy a közterhek növelése „megmérgezi a konjunktúrát”. A liberális partner egyenesen el is törölne egyet, a társasági adóra és a személyi jövedelemadóra rakódó úgynevezett szolidaritási hozzájárulást, amely a volt NDK területének felzárkóztatását szolgálja. A központi költségvetés, a tartományok és az önkormányzatok egyébként az idén mintegy 615 milliárd euró adóbevételhez jutnak. Ez történelmi csúcs, 2017-ben pedig az összesített adóbevétel meghaladja a 700 milliárd eurós határt. Ezen belül a vállalkozások által befizetett adó a tavalyi 112 milliárd euróról várhatóan 134 milliárd euróra emelkedik 2017-re.
Alkotmánybírósági döntésre várva
Ugyancsak vitatéma, hogy Németország csatlakozik-e az európai mennyiségi lazítási programhoz. Ebből a szempontból fontos, hogyan dönt a német alkotmánybíróság az eurózónás válságkezelő alapról. Nevezetesen arról, hogy annak működése összeegyeztethető-e a német alkotmánnyal.
Leegyszerűsítve a régi – egyébként folyamatosan vitatott – kérdésről van szó, Németország beszállhat-e a súlyos pénzügyi gondokkal küzdő tagállamok megsegítésére létrehozott alapba.
A konzervatív-liberális kormány elkötelezett a pénzügyi tranzakciókra kivetendő különadó mellett, és megállapodott tíz euróövezeti tagországgal, hogy az úgynevezett megerősített együttműködés keretében bevezetik az új adónemet. A tervet támogatják a baloldali pártok, de nagyobb mértékű adót vetnének ki.
Megosztottak az erőviszonyok
A nagy kérdés, hogyan alakul az utolsó szűk két hét választási kampánya Németországban. Az egy héttel ezelőtti előrejelzések szerint a konzervatív CDU/CSU pártszövetségnek 40 százalék körüli a választói támogatottsága. Koalíciós társa, a liberális FDP 5-6 százalékon állt, vagyis elérné a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékot. Az szociáldemokratáknak 22-26 százalék közötti támogatottságot jeleztek, míg a az SPD-vel közös kormányzásra készülő Zöldek 11-12 százalékon álltak. A reform kommunista Baloldallal egy párt sem akar összefogni, ez a formáció 8-10 százalékos támogatottságot tudhat maga mögött.
Ehhez képest kissé árnyaltabb a kép a spiegel.de portálon meglehetősen régóta tartó szavazáson. Itt a CDU/CSU támogatottsága 37,9, az SPD-é 26,7, az FDP-é 5,8, a Baloldal-é 7,4, a Zöldek-é 13,8 százalék, a többiek nem jutnának be a Bundestagba.
Következik Peer Steinbrück
Angela Merkel hétfői választási fóruma a szír kérdést már csak érinteni tudta. A katonai beavatkozás ügyében nagyjából egység van, a német parlamenti pártok általában elutasítják azt. Merkel tréfálkozott a végén, rákérdezett, lesz-e ,,második felvonás”. A jelenlévők megválaszolták. Lesz: szerdán, szociáldemokrata kihívójával, Peer Steinbrück-kel.
