Ismert kép Kínából, több száz méter hosszúságú tehervonat-szerelvény szállítja a szenet az ország északi kitermelőhelyeiről Pekingbe és Sanghajba, az ázsiai állam keleti, déli vidékeire a rohamléptekkel fejlődő ipari városokba. Az ország ezernyi szénbányájából dől kifelé a szén. A nyersanyag, amely a kínai gazdasági fejlődés egyik mozgatórugója.
Szép csendben növekszik a szén kitermelése
A fosszilis energiahordozók közül a szén közismerten a Földet károsító legveszélyesebb környezetszennyező ásványi anyag. Miközben világ környezetvédői, az energiatechnológia kutatói és fejlesztői újabb és újabb a környezetet kímélő megoldásokon dolgoznak, a szén kitermelése szép csendben növekszik.
Legalábbis erre a következtetésre jutottak a Nemzetközi Energia Ügynökség szakértői nemrég publikált friss tanulmányukban. Eszerint a szén felhasználása a villamos energia termelésben gyorsabban növekedett a zöld energiahordozókénál. Ez nagyon is kedvezőtlen hír a Föld felmelegedése ellen vívott harc szereplői számára. Merthogy, miként a tanulmány szerzői fogalmaztak, a szén az első számú ,,klímagyilkos”.
Az IEA szerint a világ tévúton jár. A nyilvánosság egyszerűen nem akar tudomást venni arról, hogy az elmúlt évtizedben az energiaszükséglet nagyjából hatvan százalékkal növekedett. Az igény a szén felhasználása kétszer nagyobb volt, mint a földgázé és négyszer nagyobb, mint az olajé. Az energia ügynökség szerint a világ nagy árat fizet majd az elkövetkező időszakban, hogy nem vette eléggé komolyan ezt a kérdést.
Nincs okunk arra, hogy kifelé mutogassunk
Kérdésessé válhat, teljesíteni tudjuk-e azt a célkitűzését, hogy a Föld felmelegedését két celsius fokon belül tartsuk. S ha ezt sikerül is elérnünk, annak óriási költségei lesznek. Az IEA számításai szerint a klímavédelemre szánt kiadások az energiatermelés területén 2050-ig negyvennégy milliárd dollárra nőnek. Azt ügynökség által készített legutóbbi, két esztendővel ezelőtt publikált tanulmányban foglaltakhoz képest huszonkét százalékkal növekedtek a kiadások.
Jóllehet legtöbbször Kínát és Indiát szidják a környezetvédők a széntermelés féktelen növelése miatt, nekünk európaiaknak sincs különösebb jogalapunk arra, hogy kifelé mutogassunk. A nemzetközi energiaügynökség az első számú európai gazdaságról egyenesen úgy fogalmazott: Németország egyáltalán nem példaképp. Ennek elsősorban az az oka, hogy megfordult a tendencia. Németországban hosszú évekig csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása, most hirtelen újra növekedni kezdett. Ezt elsősorban az okozza, hogy a német villamos energia mintegy felét széntüzelésű erőművekben állítják elő.
Magyarország immár nem kacérkodik a gondolattal, hanem konkrét terveket is megfogalmaz és előkészíti a széntermelés újraindítását. A Magyar Bányászati Szövetség Szent Borbála-napi országos központi ünnepségén a tavaly év végi híradások szerint Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter úgy nyilatkozott: a kormány támogatja a szénkitermelés bővítését, a magyarországi szénbányászat újraindítását. A miniszter szerint a Nemzeti Energiastratégiában és az ásványvagyon gazdálkodási cselekvési tervben a kormány célul tűzte ki, hogy megvizsgálja a hazai mélyművelésű szénbányák megnyitásának lehetőségét.
Súlyos milliárdokat költene a Wildhorse
Két esztendővel ezelőtt még sokan mosolyogtak, amikor a Wildhorse cég azt jelentette be, súlyos milliárdokat költene a Mecsek alatt rejlő másik fontos, a magyar nemzeti nyersanyag vagyon részét képező, szén kiaknázásra. Három év múlva a szén föld alatti elgázosításán alapuló, 50 megawattos erőművet indítana a Mecsekben az ausztrál és a londoni tőzsdén jegyzett Wildhorse Energy.
Akárhogyan is lesz, az International Energy Agency véleményére érdemes odafigyelni. A párizsi székhelyű Nemzetközi Energia Ügynökség a világ energiapolitikájának legfontosabb és legbefolyásosabb szervezete. Az ügynökségnek huszonnyolc ipari állam a tagja, közöttük majdnem valamennyi EU ország, az Amerikai Egyesült Államok, Japán, Ausztrália és Dél-Korea.
