Új szelek
A Fák tényleg az égig érnek? című rendezvényen Végh Richárd hozzátette, az utóbbi időszakban a rendkívül kedvező hozamkörnyezet miatt Magyarországon a vállalatok nem voltak rákényszerítve, hogy a tőzsdéről vonjanak be tőkét. Az európai uniós finanszírozásban várható változások miatt azonban ezeknek a társaságoknak is számolniuk kell a tőzsdére lépéssel – jegyezte meg.
Tanulj a tőzsdén kereskedni 21 nap alatt! Kérd az INGYENES videóidat még ma! (A kereskedés kockázatos.) (x)
Magyarország az egyik leginkább bankok által finanszírozott gazdaság Európában, ez azonban sérülékennyé tette az országot az olyan időszakokban mint a 2008-as gazdasági válság volt, amikor nem állt rendelkezésre a magyar vállalatok számára alternatív finanszírozási forrás.
Élet a bankrendszeren túl
Mindezek miatt fontos, hogy a bankrendszer mellett a tőkepiac is hozzá tudjon járulni az egyes társaságok fejlődéséhez – mondta. Végh Richárd beszámolt a BÉT 2016-ban meghirdetett ötéves stratégiájának eddigi eredményeiről is, és közölte, hogy 2016-2017-ben olyan vállalatok léptek a magyar tőzsdére, mint az Alteo, a Duna House és a Waberer’s.
Szólt arról is, hogy az utóbbi időben nemcsak klasszikus technikai bevezetéssel léptek új társaságok a tőzsdére, hanem úgy is, hogy már a tőzsdén lévő vállalatok tulajdonosi köre és ezáltal stratégiájuk alakult át. Példaként az Opust, a Konzumot, illetve az Appeninnt említette.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Mi is az az Xtend?
Végh Richárd arra is felhívta a figyelmet, hogy a BÉT rendszerében már működő kategóriák (prémium, standard, T-kategória) mellett egy új piaci szegmenst is létrehoztak, ez az úgynevezett Xtend, ami kifejezetten a magyarországi középvállalatok tőzsdei megjelenéséhez nyújt lehetőséget.
A középvállalkozások tőzsdére lépését ezen felül segíti még a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap, amely 13 milliárd forintos állami forrással gazdálkodik. A BÉT elnök-vezérigazgatója szerint még idén, a szeptember-októberi időszakban megjelenhet az első belépő az Xtend kategóriában.
300-400 potenciális újonc
Ugyanakkor megjegyezte, 300-400-ra tehető azoknak a magyar tulajdonú középvállalatoknak a száma, amelyek alkalmasak lehetnek a tőzsdére lépésre. Beszélt arról is, hogy nagyon nyitott tőzsde a magyar, hiszen a forgalomnak több mint a felét külföldi befektetők generálják, a BÉT-re bevezetett részvények 66 százaléka külföldi intézményi befektetők kezén van, a likviditásban azonban fontos a magyarországi intézmények és a lakosság aktív részvétele is.
A lakosság tőzsdéhez való viszonyáról megjegyezte, hogy az elmúlt 3-4 évben 30 százalékkal, 48 000 milliárd forintra emelkedett a lakosság pénzügyi vagyona, ezen belül 1,6 százalékos a részvénykitettség. Ez az arány a szomszédos országoknál 2 és 6 százalék között mozog, azaz a lakosság befektetői szerepét lehet még tovább bővíteni, amiben a pénzügyi kultúra, illetve a pénzügyi tudatosság erősítésének fontos szerepe van – vélte a BÉT elnök-vezérigazgatója.
