Az MFB, mint katalizátor
Az MFB az okosvárosok körében katalizátor szerepet kíván betölteni azáltal, hogy átmeneti finanszírozási és programszintű megoldásokat tud biztosítani az arra kijelölt projekteknek – mondta el előadásában Simon Katalin, az MFB vezérigazgató-helyettese. A kockázati tőke az okosvárosoknál is egyre nagyobb szerepet kap, ugyanis jellemzően innovatív fejlesztéseket látunk.
Tanulj a tőzsdén kereskedni 21 nap alatt! Kérd az INGYENES videóidat még ma! (A kereskedés kockázatos.) (x)
A 2014-20-as ciklus visszatérítendő támogatásain belül még rengeteg a – lakosság és a kkv-k számára is nyitva álló – lehetőség, de forráshiány miatt még a 2021-27-es ciklusban sem kell aggódni, legfeljebb annyi változás jöhet, hogy valamelyest növekszik majd a visszatérítendő támogatások aránya. Az Európai Bizottsággal együttműködve egy tőkealapot fogunk biztosítani az okosvárosok fejlesztőinek, de a smart city során megjelenő fejlesztéseknél nemcsak grandiózus projektekre kell gondolni, hanem akár az egyes lakások smartosodása is ide sorolható.
Mivel a smart projektek mögött sokszor ingatlanok vannak, ezért ezek az ingatlanfedezet révén remekül finanszírozhatók. Fontos továbbá, hogy a smart indikátorok minden országban a fővárosok környékén a legerősebbek, a vidék sokkal inkább fejlesztésre szorul. Magyarországon egyébként az okos környezet, az élhetőség és a mobilitás terén is valamivel az EU átlaga alatt vagyunk. Az okosvárosok ugyanakkor nem létezhetnek a benne élők – magánszemélyek, vállalkozások, közintézmények – nélkül, éppen ezért lakóingatlanok korszerűsítésére például jelenleg is 115 milliárd forintnyi keret áll rendelkezésre.
Hogy jut el a pénz a városokhoz?
Jelenleg nem maga a projektfinanszírozás jelenti a legnagyobb kihívást, hanem az, hogy kialakítsuk a prioritást abban, hogy melyik projekteket érdemes finanszírozni. A rendelkezésre álló technológiák azonban segíthetnek egy város valódi szükségleteinek meghatározásában – mondta el Manuel Dueñas, Head of Division, Public Sector Operations in HU, CZ, SK, EIB. Fontos a projektek megvalósíthatósági tanulmányok alapján történő elemzése, csak ezután jöhet az együttműködésről az egyeztetés. Az European Investment Advisory Hub éppen abban nyújt segítséget, hogy meghatározhassuk az életképes projekteket.
Magát a smart city fogalmát nehezen lehet deifiniálni, inkább csak annak hatásait tudjuk megfogalmazni, de a lényeg, hogy a város valami módon versenyelőnyre tegyen szert. Pakson az egyes smart ágazatokat megpróbáljuk hálózatosan összekapcsolni, ami konkrét példákat említve egy városi naperőműparkot és a város elektromos mobilitási projektjét jelenti, amelybe a tömegközlekedés mellett a taxikat is bevonjuk – mondta el Kiss Péter, a Protheus Holding Zrt. (Paks) vezérigazgatója. A szakértő szerint az önkormányzatok ma is támogatásokban gondolkodnak, a hitel pedig egy elítélendő eszköz, amin változtatni kellene.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Érdemes lenne továbbá városok közti együttműködésekben is gondolkodni, mivel a kisebb településeken sok projekt csak így lehet életképes. Figyelni kellene arra is, hogy a finanszírozáskor ne érvényesüljön az úgynevezett „cherry picking”, vagyis az, hogy csak a leggyorsabban megtérülő projekteket finanszírozzák, de ugyancsak fontos lenne a rugalmasság akkor, amikor például a technológiai változások miatt az egyes részfeladatok költsége a megvalósítás során változik, ilyenkor segítene az, ha megmaradó költség valamilyen módon átcsoportosítható lenne oda, ahol nagyobb szükség van rá.
Finanszírozás szempontjából háromféle projektet különböztethetünk meg: vannak a teljes városokon átívelő projektek, a pilot projektek és a kisebb „építőkockák”, ami lehet például egy okos épület megvalósítása. Finanszírozás szempontjából mindegyik más, amire a tőke vagy a hiteltermékeknél figyelni kell. Források valóban bőven rendelkezésre állnak és a kockázati tőke is egyre nagyobb szerepet kap, amibe sok innovatív projekt be tud csatlakozni, így azok esetében nem feltétlenül elvárás a néhány év alatt történő megtérülés.
Véleményem szerint komplex megoldásokban, hosszabb távon, a hitel-tőke-garancia együttesében érdemes gondolkodni, az pedig, ha a technológiai fejlődés következtében alacsonyabb költségből is megvalósítható egy projekt kimondottan örvendetes. Ha a projekten látszik, hogy már megáll a saját lábán, akár ki is szállunk belőle – fogalmazta meg Simon Katalin, az MFB vezérigazgató-helyettese.
Nem előzmények nélküli a jelenség
Már a smart city előtt is voltak hasonló divatos kifejezések, mint a fenntarható város, vagy a kreatív város, de ezek csak akkor hasznosak, ha meg tudjuk őket tölteni tartalommal. Szerencsére a technológiáról mára átkerült a hangsúly az élhetőségre, a technológia pedig az azt kiszolgáló szerepekben érvényesül. A smartosodás elsőként a világvárosokban indult el, de mostanra már regionális és kistelepülési szinten is egyre inkább megjelenik, ami a kistelepülések számára gyakran a túlélési kérdését is jelenti.
Számukra különösen fontos, hogy a fontosabb kérdésekben és projektekben együttműködjenek egymással, megoldást kínálva ezzel a helyben felmerülő problémákra. A szomszédos országokban egyre gyakoribb, hogy az önkormányzatokon belül is vannak külön pozíciók a projektekre, Magyarországon viszont erre még nem nagyon van példa.
A projektek viszont csak akkor lehetnek igazán sikeresek, ha a vállalati és az önkormányzati gondolkodás is kilép a saját perspektívájából és megpróbálja a másik fejével is végig gondolni a projektet. Nem feltétlenül kell minden projektet az önkormányzatoknak üzemeltetni, ha a pénzügyi és a társadalmi megtérülés szétválik egymástól, akkor kell a településeknek kellő határozottsággal fellépni – foglalta össze Szemerey Samu, a Lechner Tudásközpont vezető településügyi szakértője.
Változó definíció
Nagyon sok város szeretne smart city lenni, de már maga a fogalom is teljesen mást jelent például Bécs, Budapest vagy egy kisebb város számára. Pozitívum viszont maga a tudatosság, hogy ezek a városok egyáltalán végiggondolták azt, hogy mit is szeretnének elérni – tette hozzá Ürögi Tamás, az IFUA Horváth & Partners Kft. vezető tanácsadója.
Sok városnak vannak jó ötletei, de ezek még nincsenek kellő részletességgel kidolgozva, így egyelőre nem is finanszírozhatók. A kettőnek össze kellene érni ahhoz, hogy megvalósíthatóvá és sikeressé válhasson egy projekt. A jövő nagy kihívása, hogy például egy egészségügyi, szociális fejlesztést hogyan lehet finanszírozhatóvá tenni.
Ma az ilyen projektek nem biztos hogy elindulnak, miközben az élhetőség szempontjából a hozzáadott értéke lehet, hogy ennek lenne igazán jelentős. A piaci alapú és a szociális projekteket éppen ezért, véleményem szerint együtt kellene kezelni.
Ezt olvasta már? Okosvárosokban a vidék jövője
Június elején Salgótarján és Paks polgármesterei megállapodást kötöttek arról, hogy együttműködve, egymás tapasztalataiból tanulva formálják át településeiket XXI. századi Smart Cityvé. Az „okosváros”-megoldások fellendíthetik a helyi ingatlanpiacot is.
