Együtt kell működnie Európának

Az Európai Unió (EU) tagállamainak együttesen kell megoldaniuk a menekültválságot, és a jó szándékot közös politikává kell alakítaniuk – mondta horvát újságíróknak Miro Kovac külügyminiszter az uniós tagországok európai ügyekkel foglalkozó tárcavezetőinek keddi brüsszeli tanácskozása után.

Kiemelte, hogy a visegrádi országok nyitottak a párbeszédre, valamint Németország és Hollandia is megtesz minden tőle telhetőt. Kovac szerint ugyanakkor helyben, Szíriában kell megoldani a problémát, ott kell segíteni az embereken és el kell mondani nekik, hogy Európa nem tud mindenkit befogadni, mert a lehetőségei korlátozottak.

Elengedhetetlen a határok védelme

Horvátország a jövőben is emberségesen bánik majd a menekültekkel, de egyúttal megerősíti határai védelmét is – emelte ki, majd hozzátette: „be kell bizonyítanunk, hogy képes vagyunk ellenőrizni saját határainkat”.

A horvát diplomácia vezetője úgy véli: szükség van közös politikára, mert egyelőre csak „nemzetpolitika” létezik, és akarat egy közös európai politikára. Mint fogalmazott: „A migrációs válság nagy kihívás az EU számára, annak hitelessége és hatékonysága szempontjából”.

Szírek nem érkeznek Magyarországra

A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerint sokféle állam polgára érkezik Magyarországra, szírek, afgánok és irakiak azonban nem. Bakondi György elmondása szerint hétfőn újabb rekordot döntött az illegális határsértők száma 2016-ban, ugyanis 119-en próbáltak bejutni Magyarországra.  Ez a szám idén másodszor haladta meg a százat – tette hozzá.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

A belbiztonsági főtanácsadó elmondta, hogy a migránsok 70-80 százaléka tesz kísérletet arra, hogy elfogása után elfogadtassa menekültkérelmét. Bakondi György arról is beszélt, hogy Magyarország határain növelték a rendőrök és katonák létszámát, valamint az eszközöket is fejlesztették: egyebek mellett hőkamerákat és drónokat szereztek be.

A belbiztonsági főtanácsadó szerint tavasszal tovább nő majd a migrációs nyomás, és Magyarország kész arra, hogy emberekkel és eszközökkel támogassa Macedónia és Bulgária határvédelmi törekvéseit, ha ezek az országok nyilatkoznak, hogy pontosan mire van

Újabb személyeket vettek őrizetbe
Őrizetbe vett a belga rendőrség tíz szélsőségest kedden Brüsszelben, mert azzal gyanúsítják őket, hogy az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista terrorszervezetnek toboroztak új tagokat. A belga szövetségi ügyészség közleménye szerint a hálózat közvetítésével számos radikális iszlamistának sikerült eljutnia Szíriába. A rendőrség kedd reggeli brüsszeli házkutatásai során számítógépeket és mobiltelefonokat foglalt le.

Támogatták a rendkívüli állapot fenntartását

Az 577 tagú nemzetgyűlésben a kedd esti szavazáson megjelentek közül 212-en támogatták a törvénytervezetet 31 nem ellenében. A szenátus már február 9-én jelentős többséggel elfogadta a törvénytervezetet, így azt a parlament elfogadottnak tekinti.

Francois Hollande államfő a november 13-i, 130 áldozatot követelő párizsi merényletek éjszakáján hirdetette ki a rendkívüli állapotot, amely 12 napon túl csak törvénnyel hosszabbítható meg. A parlament a rendkívüli állapotot egyszer már három hónapra meghosszabbította, s az újabb hosszabbításra elsősorban azért van szükség, mert a kormányzat nem akarja megfosztani a rendvédelmi szerveket azoktól a jogköröktől, amelyeket a rendkívüli állapot biztosít, mielőtt az új terrorelhárítási törvény hatályba lép.

Különleges intézkedési jogaik vannak

A felmérések szerint a franciák nyolcvan százaléka támogatja a tervezetet, amelyet viszont az Európa Tanács, valamint emberi jogi szervezetek is bíráltak az állítólagos rendőri túlkapások miatt.

A rendkívüli állapot lehetőséget ad a rendőrségnek arra, hogy házi őrizetben tartson minden olyan embert, akinek tevékenysége megzavarhatja a közrendet, éjjel-nappal házkutatást tarthat bírói engedély nélkül, és gyülekezési tilalmat rendelhet el.

Jelentősen növelték az ellenőrzések számát

November óta a rendőrök 3340 házkutatást tartottak, 578 fegyvert foglaltak le, 395 embert állítottak elő, közülük 344-et vettek őrizetbe, de csak negyven volt olyan köztük, aki feltételezhetően dzsihadista hálózatokkal állt kapcsolatban vagy dicsőítette a terrorizmust. Négyszázan kerültek házi őrizetbe, közülük 27-en a párizsi klímacsúcs alatt, mert gyanítható volt, hogy a közrend megzavarására készülnek, s 290-en még mindig házi őrizetben vannak, 83-an közülük radikális iszlamizmussal kapcsolatos tevékenység miatt.

A kormányt egyébként a nemzetgyűlésben a rendkívüli állapot támogatói és ellenzői is bírálták amiatt, hogy az intézkedés a dzsihadizmus felszámolása szempontjából nem hozta meg a remélt eredményeket. A bírálatokra válaszul Bernard Cazeneuve belügyminiszter elmondta: a házkutatásoknak köszönhetően lelepleztek olyan, terrorizmust finanszírozó hálózatokat, amelyek elsősorban a fegyver- és a kábítószer-kereskedelemből tesznek szert bevételre. A begyűjtött bizonyítékok alapján egyes esetekben a tárcavezető szerint hetek vagy hónapok múlva indulhat majd eljárás.

Ilyen még nem volt

Bernard Cazeneuve azt is mondta, hogy a terrorveszély a valaha tapasztalt legmagasabb szintű Franciaországban, és „az azonnali fenyegetettség nem múlt el”. Manuel Valls miniszterelnök pedig szombaton Münchenben arra hívta fel a figyelmet, hogy a párizsihoz hasonló méretű támadások várhatók Európában.

Az Emberi Jogok Ligája egyébként az alkotmánytanácshoz fordult a házkutatások és a gyülekezési tilalom alkotmányossága ügyében. A legmagasabb francia jogi testület pénteken hozza nyilvánosságra álláspontját.  

A rendkívüli állapot meghosszabbításáról szóló törvénytervezet vitájával párhuzamosan folyik annak a szintén a terrorveszély miatt kezdeményezett alkotmánymódosításnak a vitája, amely miatt januárban lemondott Christiane Taubira volt igazságügyi miniszter. A reform – amelyet a nemzetgyűlés már elfogadott – két fő javaslata a rendkívüli állapot szabályozása az alkotmányban, valamint a terrorizmusért elítéltek bizonyos körülmények közötti megfoszthatósága francia állampolgárságuktól. A szenátus március 16-án szavaz a javaslatról. Az alkotmánymódosítás végleges elfogadásához viszont a nemzetgyűlés és a szenátus együttes ülésén a képviselők és szenátorok háromötödös támogatására lesz szükség, ami egyelőre a második passzus okozta megosztottság miatt bizonytalan.