A felmérésből kiolvasható, hogy a Fed után a második helyet a Bank of England szerezte meg, melyet a Bank of Japan, illetve az Európai Központi Bank követ. Mindegyik jegybank megtartotta a 2013-as pozícióját a listán.
Lecsúszás és prioritás
Bár a Fed 2007, azaz a kutatás kezdete óta vezeti a rangsort, az elmúlt 2 évben folyamatosan csökkenő eredményt produkált, és idén már a 7 pontos szintet is elveszítette az 1-től 10-ig terjedő skálán. Ráadásul a közvéleménnyel történő kommunikációban csupán 5,9 pontot ért el, szemben a pénzügyi piacokkal való kommunikációban megszerzett 7,2 ponttal – írja a CNBC.
A Fed esetében azonban számolni kell egyfajta „hazai torzítással” – derül ki a kutatásból. Az észak-amerikai válaszadók ugyanis sokkal keményebben ítélték meg idén az amerikai központi bank kommunikációját, mint a külföldiek. Tavaly ez az eltérés még nem volt ilyen szignifikáns.
A Barclays nemcsak általában kérdezett rá a jegybanki kommunikációra, hanem azt is igyekezett megtudni, hogy annak mely elemei a legfontosabbak a válaszadók számára. A többség szerint az ülésekről készült jegyzőkönyvek és a sajtótájékoztatók nyomnak a legtöbbet a latba. Emellett kevesebb, mint a megkérdezettek fele szerint az egyes tagok szavazatainak közlése alapvetően lényeges vagy fontos. Ezzel szemben a többség úgy látta, hogy a feltételes kamatláb előrejelzések inkább „zavarók”.
Japán felemelkedése
Egyedül a Bank of Japan volt az a központi bank, amely minden részmutató esetében emelkedést produkált vagy legalább is tartotta a korábbi szintet. A szigetország jegybankja a külföldi válaszadók megítélése szerint javítani tudott (5,9 pontról 6,0 pontra), míg a hazaiak véleménye szerint tartotta a helyét (5,8 pont).
A Barclays kutatói egyébként általánosan azt a következtetést szűrték le a felmérésből, hogy a hazai válaszadók a Fed és a Bank of Japan esetében is igen keményen ítélték meg a saját országuk központi bankját.
Új beszállók
A nagyok mellett a Barclays olyan kisebb befolyással bíró intézmények teljesítményére is rákérdezett, mint az ausztrál, a brazil, a kínai, az indiai, az indonéz, a mexikói, az orosz, a dél-afrikai, a dél-koreai vagy a török jegybank. Mivel a kutatók itt kisebb mintából dolgoztak, ezeket a „nagyoktól” külön kezelték.
Az új kategória esetében a válaszadók 70 százaléka mondta, hogy az ausztrál központi bank (Reserve Bank of Australia) „kivételesen jól” vagy „jól” teljesített a célok meghatározása, a kiszámíthatóság és a hitelesség területén. A „kicsik” között India jegybankja lett a második, míg a török központi bank ért be az utolsó helyre.
